Miért vagyunk babonásak?

Szintén jellemző az általánosítás, amikor valamilyen rossz vagy jó cselekedet szimbólummá válik és szájhagyomány útján öröklődik át nemzedékeken keresztül (pl. a számok varázsos hatása). Babonás cselekedeteket azért tesznek az emberek, hogy elhárítsák a szerencsétlenséget, de számos olyan babonás cselekmény is ismert, mely a szerencsés kimenetel valószínűségének növelését célozza. Az illető személy felismeri az eszme vagy az ennek megfelelő cselekvés irracionális voltát, de óvatossági vagy biztonsági megfontolásból mégis a helytelen mellett dönt (pl. ha fekete macska fut át előtted, ne kövesd). A babonákat egy közösség vagy egy család több tagja is elfogadja, így szerepük hatványozódik, jelentőségük markánsabban rögződik. Az emberben akarattól független, nem gátolható hajtóerőként jelentkezhet, céltalan, ismétlődő tevékenységi késztetést okozhat, ami lelki zavarokhoz is vezethet (rögeszmés-kényszeres neurózis). Az ember tudatosítja cselekedetét, de maga már nem tud ellene tenni – ilyenkor a szakember segítségét kell kérni.

A babonák szorosan kötődtek a hitvilághoz. A finnugor népek egy részénél a sámánizmus terjedt el, amely a kereszténység felvételével megszűnt. A kereszténység előtti magyar hitvilág emlékei főleg a hiedelemmondákban, mesékben és babonás eljárásokban maradtak meg. Lélek- és szellemviláguk gazdag volt. Hittek egy felsőbb istenségben, égi, mennyei hatalomban, hittek ennek az ellentétében, a gonosz, ártó, alvilági szellemekben. Közös vonás a szellemek megszemélyesítése.

Találunk lányokra, asszonyokra, gyerekekre, vendégekre vonatkozó babonás szokásokat: „Ha a varró nő megszúrja az ujját, akkor abban a ruhában tetszeni fog valakinek.” „Ha az asszony szeget talál az úton, fia fog születni.” „Az üres babakocsit nem lehet húzgálni, mert a baba hasfájós lesz.”„Nem jó a gyermeket átlépni, mert nem nő nagyra.”„Ha valaki beveri a könyökét, váratlan vendég jön.”

A szerencsét és a szerencsétlenséget befolyásoló babonák még ma is használatosak – bízva benne, hogy segítenek: „Négylevelű lóherét, lópatkót, fésűt találni, szerencsét hoz.” „Gombot lelni szerencsétlenséget jelent.” Az ételekkel foglalkozó, az egészséggel, betegséggel és a halállal kapcsolatos babonás hiedelmek is jelen vannak mindennapjainkban, már nem is gondolunk eredetére, csupán a jelentése fontos számunkra, mivel érzelmileg hat ránk – véd, óv, biztat, de sok esetben gátol is: „Újév napján ne együnk szárnyast, mert elrepül a szerencsénk.” „Ha 13-an ülik körül az asztalt, az nem jó jel.” „Ha az üveg elpattan, valaki meg fog halni.”

A babonákat örököljük, illetve mi is kialakíthatjuk a magunk kis mágikus világát (pl. a kockás ingem volt rajtam, mikor szerencsém volt, tehát: gyakran kell hordanom...”). Ez a feltétlen bizalom erőt ad, segít, ha a babona jelentése pozitív irányban mozdítja a történéseket. Ám az ellenkező jelentésű babonák ereje romboló, és ekkor jó arra gondolni, hogy tévhitről van szó.

Mi a babona?

Bizonyos eszközöknek, cselekményeknek és körülményeknek titokzatos, természetfeletti hatást tulajdonító és bizonyos jelenségeket természetfölötti erők megnyilvánulásával magyarázható tévhit. Csodálattal és félelemmel vegyes babonás tisztelet. (Magyar értelmező szótár)