Mérgező anyagok szabadulhatnak fel

Mérgező anyagok, rákkeltő klórvegyületek szabadulhat-nak fel, ha elolvad a jég a Grönlandon lévő Camp Cen-tury nevű, egykori amerikai katonai kutatóbázis fölött.

Koppenhága. A veszélyre William Colgan, a kanadai York Egyetem kutatója mutatott rá a Geophysical Research Letters című lapban bemutatott tanulmányában, melynek elkészítésében dán, amerikai és kanadai kutatócsapat vett részt.

Az amerikai hadsereg mérnökei 1959-ben kezdtek hozzá a katonai bázis kiépítéséhez Grönlandon a több méter vastag hótakaró alatt. Laborok, kórház, templom és egy mozi is tartozott a bázishoz, ezeket alagutak kötötték össze egymással. Az energiát egy mobil atomreaktor szolgáltatta. A bázison szolgáló mintegy 200 katona hivatalosan sarkvidéki kutatóprojekten dolgozott, a Camp Centurynek azonban titkos feladata is volt: az Iceworm-projekt. A célja az volt, hogy a bázison Szovjetunió elleni atomrakétákat készítsenek és teszteljenek. A mérnökök azonban megállapították, hogy a jégtömegek a korábban feltételezettnél gyorsabban mozognak, emiatt az alagutakat a beomlás veszélye fenyegeti. 1967-ben ezért az amerikaiak elhagyták a bázist. A hadsereg magával vitte a reaktort, de nagy mennyiségű veszélyes és mérgező anyag maradt hátra: rákkeltő klórvegyületek, poliklorinált bifenilek (PCB), több mint 1890 hektoliter gázolaj, ismeretlen, nagy mennyiségű radioaktív hűtővíz és több ezer liternyi fertőzött szennyvíz. A hótömegekbe zárva úgy tűnt, nem jelenthetnek veszélyt a hulladékok.

„Amikor a megmaradt vegyi anyagokat otthagyták, senki sem gondolta, hogy valaha is felszínre kerülhetnek” – mondta William Colgan. Tanulmányában kifejtette, miként kerülhet a környezetbe mérgező hulladék a Föld felmelegedése következtében. Az Északi-sarkvidéken a hőmérséklet gyorsabban emelkedik, mint a világ többi részén. 2090-re az olvadó jég mennyiségét már nem egyenlíti ki a lehulló hó, emiatt felszínre kerülhetnek a mérgező hulladékok. A jég miatt keletkező repedéseken át viszont már korábban is kerülhet olvadékvíz a szennyezett alagútrendszerbe, mely jelenleg 35 méterrel a felszín alatt található. Mivel nagyon drága a bázis feltárása és a hulladék eltávolítása, a takarítási munkálatok csak akkor kezdődhetnek, ha a fölötte lévő jégrétegek elolvadtak.

Vittus Qujaukitsoq grönlandi külügyminiszter szerint tisztázni kell, ki a felelős a bázis tisztításáért. Kristian Hvidtfelt Nielsen, az Aarhusi Egyetem tudománytörténésze szerint az Egyesült Államok és Dánia közösen felelős. (MTI)