Megvan-e az eredeti dokumentum?

A Biľak-ügy nyomozati anyaga 27 ezer oldal, a nyomásról készült zárójelentés félezer oldal, a vádirat 37 oldal, a teljes peranyag pedig 50 ezer oldal körül van. A rengeteg dokumentum közül a Legfelsőbb Bíróság határozata értelmében kettőt igazságügyi írásszakértővel kell megvizsgáltatni. A szovjet csapatokat 1968-ban az országba invitáló ún. meghívólevél két – fénymásolt – változatásról van szó. Az egyik orosz nyelvű (ezt valószínűleg Václav Havel cseh államfő kapta Borisz Jelcin korábbi orosz elnöktől), s egyetlen aláírás sincs rajta. A másikat Biľakon kívül „az egészséges kommunista magba” tartozó több pártvezető is aláírta. Az orosz fél a szlovák büntetőjogi szerveknek eddig azt sem engedélyezte, hogy az eredeti levélbe belepillanthassanak. Egyes források szerint a dokumentumot megsemmisítették. A nyomozati anyag egyébként idézi is az orosz kormányzati archívum vezetőjének 1992-ben tett kijelentését, mely szerint semmiféle meghívólevelet nem találtak.

A meghívólevelet aláírói állítólag az 1968 nyarán tartott pozsonyi szovjet–csehszlovák tárgyaláson juttatták el Leonyid Brezsnyev akkori szovjet főtitkárhoz. Az átadás körülményei máig tisztázatlanok. Pjotr Selesztov, az ukrán kommunista párt akkori főtitkára naplójában leírja, hogy 1968 augusztusa előtt többször találkozott Biľakkal, akitől kérte a meghívólevél megírását, s egyben szavatolta neki, hogy a levél tartalma és aláíróinak neve sohasem kerül nyilvánosságra. Ha az eredeti eltűnt, Selesztovnak igaza is lehet. (kor)