„Ez nem meghívólevél...”

Gustáv Husák és Vasil Biľak, a két nagy normalizátor Biľak a vádakról: „Nem adtam át meghívólevelet Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkárnak a Varsó Szerződés hadseregeinek bevonulására. Erre keresztényi, állampolgári vagy bármely más módon is felesküdhetem.”

„Ez nem számít semmiféle meghívólevélnek. Nem tudom, miféle jogász min#sítheti ezt meghívólevélnek, hiszen abban egyetlen szó sem szerepel arról, hogy: kérjük, jöjjenek be hadsereggel és védjék meg az országot...”

„Én a csapatokat nem hívtam be, és senki sem bizonyíthatja rám, hogy ezt tettem volna, de nagyon érdekes volna megnézni, hogy egy ember meghív ... és öt hadsereg bevonul. Ez értelmetlenség!”

Biľak Rudolf Schustertől sem kért kegyelmet: „Nem vagyok bűnös, ezért nem tudom, miért kellene kegyelemért folyamodnom. Semmi ilyesmit nem forgatok a fejemben”.

Biľak azzal is érvel, hogy a szocialista berendezkedésű államot nem árulta el: „Elárultam volna a szocialista hazát? Kevéssé védtem a szocializmust? S most azok bíráskodnak felettem, akik lerombolták a szocializmust?”

Jozef Ševc, Szlovákia Kommunista Pártjának jelenlegi elnöke, Biľak veje hisz abban, hogy apósát a történelem igazolni fogja. A Plus 7 dní hetilapnak adott nyilatkozatában apósának ad igazat, vagyis meghívólevél szerinte sem volt: „Ilyen levél Oroszországban sem létezik. Nevetséges, milyen részletekhez akar ma visszatérni a szlovák igazságszolgáltatás. (...) S különben is, Biľaknak nagyon nagy embernek kellett volna lennie, ha megengedhette volna magának öt hadsereg behívását. Ez hülyeség a köbön”. (kár)