Kijev további támogatásának fontosságát hangoztatta a belga miniszter az EU-külügyminiszteri ülés előtt

Érkezésekor a sajtónak adott interjújában Hadja Lahbib annak az ötmilliárd eurós alapnak a felszabadítására szólított fel, amelyből katonai segítséget nyújtanának Kijevnek. Mint mondta, az ukrán népnek sürgős szüksége van erre a támogatásra, és cinikusnak nevezte, hogy Magyarország akadályozza az összeg átadását.

Egyúttal „párhuzamos diplomáciával” vádolta meg Magyarországot, kiemelve, hogy az EU Tanácsának soros elnökségét betöltő tagállamnak „erősítenie és mélyítenie kellene a közös uniós álláspontot”.

Kiemelte: támogatja Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő döntését, amely szerint a mostani találkozót a soros elnökséget betöltő Budapest helyett Brüsszelben tartják.

A gázai izraeli palesztin fegyveres konfliktussal kapcsolatban a tárcavezető a harci cselekmények leállítására, valamint a Gázában fogva tartott izraeli túszok azonnali szabadon bocsátására szólított fel, valamint a kétállami megoldás szükségességét hangoztatta.

Emlékeztetett egyúttal arra, hogy a találkozón részt vesz Hakan Fidan török külügyminiszter is, egyúttal méltatta a közvetítői szerepet, amelyet az ankarai kormány több fontos konfliktusban vállal, példaként említve a fekete-tengeri gabonaegyezményben vállalt szerepét, illetve az izraeli-palesztin rendezésre irányuló erőfeszítéseit.

A találkozó előtt adott rövid interjújában Baiba Braze lett külügyminiszter sajnálatát fejezte ki, amiért, mint mondta, Georgia tervezett uniós csatlakozása „nem úgy halad, amire számítottak”, a gázai helyzetre kitérve pedig szintén tűzszünetet sürgetett, kiemelve, hogy teljes mértékben támogatják az amerikai és az egyiptomi fél közvetítői erőfeszítéseit.

Annalena Baerbock német külügyminiszter érkezésekor az ukrajnai háborúval kapcsolatban azt mondta: minden erőfeszítésnek arra kell összpontosítania, hogy végre béke születhessen.

„Senki sem akar jobban békét, mint maguk az ukránok, és senki sem tesz többet a béke érdekében, mint az európaiak, partnereikkel közösen világszerte” – fogalmazott. A német külügyi tárcavezető fontosnak nevezte Ukrajna védelmének támogatását, különösen az ország légvédelmének erősítését az emberéletek megmentése érdekében, miközben – vélte – Vlagyimir Putyin orosz elnök továbbra is akadályozza a béketeremtést.

Baerbock szerint Oroszország célja nem csak Ukrajna lerombolása, hanem minden európai ország destabilizálása. Szavai szerint ezt Moszkva hamis hírek terjesztésével, kibertámadások útján, valamint európai területen működő ügynökein keresztül kívánja elérni, amellyel szemben – mint kiemelte – minden uniós tagországnak felkészültnek kell lennie. Ezért is fontos egyedi vízumok kiadásával biztosítani, hogy veszélyt jelentő oroszok ne tudjanak beutazni az unió területére – tette hozzá érkezési nyilatkozatában a német külügyminiszter.

Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter a tanácskozást megelőzően azt mondta, hogy az európai országok nem értenek egyet a magyar politikával, különösen a magyar nemzetközi politikai iránnyal akkor sem, ha azt béketeremtő álláspontnak nevezik is. Az európai országok továbbá azzal sem értenek egyet, hogy Magyarország ezt az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként teszi – mondta.

„Úgy gondolom, hogy ma a tanácsteremben lesz egy oroszpárti álláspont, amely Putyint fogja védelmezni, nem pedig Európát vagy Ukrajnát” – tette hozzá a litván diplomácia vezetője.

Antonio Tajani olasz külügyminiszter az olasz fegyverek ukrajnai használatával kapcsolatban azt mondta: a vonatkozó korlátozások csak Ukrajna területén maradnak érvényben.

„Minden ország maga dönt, de a mi szempontunkból az olasz fegyverek használata csak Ukrajnán belül történhet” – fogalmazott.

Az izraeli-palesztin konfliktussal összefüggésben Tajani irreálisnak nevezte az Európai Unió azon elképzelését, hogy szankciót vezessen be „egyes keményvonalas izraeli miniszterekkel szemben a palesztinok elleni állítólagos gyűlöletből meghozott intézkedés miatt”.

Hangsúlyozta: az ilyen szankciók „irreálisak”, ugyanis – mint kiemelte – nem így lehet meggyőzni Izraelt a gázai békemegállapodás elfogadásáról Kairóban.

Kérdésre válaszolva kijelentette továbbá: ellenezte Borrell azon döntését, mely szerint a mostani informális külügyminiszteri ülést Budapest helyett Brüsszelben tartják.

Az érkezők között volt Sigrid Kaag, az ENSZ Gázai övezetért felelős humanitárius segélyezési és újjáépítési koordinátora is, aki az övezetben élőket sújtó, „példa nélküli” humanitárius tragédiára hívta fel a figyelmet, kiemelve a víz-és élelmiszerhiányt, illetve a belső menekültek óriási számát. Emellett az övezetbe hurcolt izraeli túszok azonnali és feltétel nélküli elengedésére szólított fel, illetve kitért az övezet jövőbeni újjépítésének a fontosságára, „a politikai és biztonsági helyzettől függően”.