Megújuló energiák

Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a 2003-as KAP-reform alkalmával bevezetett energianövény-támogatást terjesszék ki arra a nyolc tagállamra is, amelyek jelenleg nem jogosultak annak igénybevételére. Ez azzal járna, hogy a rendszer keretében támogatható hektárszám a jelenlegi 1,5 millióról 2 millióra nőne. A megújuló energiatermeléshez használható alapanyagok előállításának ösztönzése érdekében a Bizottság azt is szorgalmazta: tegyék lehetővé, hogy a tagállamok az olyan területeken, amelyek tekintetében a gazdálkodó már pályázott energianövény-támogatásra, nemzeti támogatást nyújthassanak az évelő növények telepítésével kapcsolatos költségek 50%-áig. A KAP igazgatását megkönnyítendő a Bizottság szintén javasolta az egységes területalapú támogatási rendszer (SAPS) két évvel – vagyis 2010-ig – való meghosszabbítását 8 olyan tagállam számára, amely 2004-ben nyerte el az Uniós tagságot. Az érintett országok a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia.

“Mindent meg kell tennünk a bioüzemanyagok előállításához használható alapanyagok termelésének ösztönzése érdekében.” – mondta Marian Fischer Boel, mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos. “Az energianövények támogatási rendszere sikeresnek indult. Úgy igazságos, ha minden tagállam számára lehetőséget adunk a támogatás kihasználására. Az egységes területalapú támogatási rendszer (SAPS) meghoszszabbítására pedig azért kerülhet sor, mert ez egy nagyon egyszerű és hatékony módja a gazdálkodók támogatásának, a 2004-ben csatlakozott 10 állam közül 8-ban működik. Szeretnék minél többet tenni a KAP igazgatásának egyszerűsítése érdekében.”

Az energianövényekre vonatkozó támogatás

E javaslatok az energianövények támogatási rendszerének működéséről készült első jelentés kapcsán merültek fel. Az energianövények után fizethető hektáronként 45 eurós támogatást először 2004-ben alkalmazták, célja előmozdítani a bioüzemanyagok alapanyagául szolgáló növények termesztését. Az energianövényekre vonatkozó támogatást eleinte 1,2–1,3 millió hektár tekintetében igényelték, 2006-ra ez a szám elérte az 1,5 milliót.

A bioetanol- és biodízel-előállítás jelenlegi mértéke, valamint az egyre bővülő kapacitások ismeretében valószínűsíthető, hogy az energianövények iránti kereslet az elkövetkezendő években jelentősen megnő.

Az energianövényekre vonatkozó támogatás élelmiszerek helyett energianövények termesztésére ösztönzi a gazdálkodókat. Jelenleg a 10 „új” tagállamból 8 (a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia) alkalmazza az egységes területalapú támogatási rendszert (SAPS), de ezek az országok az energianövények után fizethető támogatások köréből ki vannak zárva. Málta és Szlovénia csak a támogatások fokozatos bevezetése keretében kaphat ilyen támogatást.

Az energianövényekre vonatkozó támogatási rendszer felülvizsgálata során arra a következtetésre jutottak, hogy 2007-től kezdődően azonos feltételek mellett valamennyi tagállamra ki kellene terjeszteni ezt a támogatási rendszert. Ennek megfelelően a garantált legnagyobb területet meg kell növelni.

A bioüzemanyag-fogyasztási adatok, valamint az EU 25-ök nemzeti célkitűzései is alátámasztják, hogy számos új tagállam vezetett be a bioüzemanyagok előállítását és használatát ösztönző intézkedéseket, például jövedékiadó-mentességet. Az adatok azt mutatják, hogy az új tagállamok jelentős erőfeszítéseket tesznek a bioüzemanyagokra vonatkozó kezdeményezés végrehajtására.

Az évelő energianövények helyzetének megszilárdítása érdekében célszerű megengedni, hogy a tagállamok a költségek 50%-áig nemzeti támogatást nyújthassanak az évelő növények telepítéséhez olyan területeken, amelyek tekintetében már igényeltek energianövény-támogatást.

Februárban a Bizottság egy nagyra törő európai uniós stratégiát fogadott el a bioüzemanyagokat illetően. A bioüzemanyagok használatának elterjedése számos előnnyel jár: csökkenti Európa függőségét a fosszilis tüzelőanyagok importjától, mérsékli az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, új piacokat teremt a mezőgazdasági vállalkozók számára, és több fejlődő országban új gazdasági lehetőségeket nyit meg.

A gazdálkodóknak nyújtott közvetlen kifizetések rendszerének javításáraszolgáló javaslat kitér a közvetlen kifizetések rendjét szabályozó előírásokra is:

Az új tagállamok 2008 helyett 2010 végéig alkalmazhassák az egységes területalapú támogatási rendszert (SAPS), amelynek keretében egyszerűen részesíthetik jövedelemtámogatásban a mezőgazdaságból élőket. Az egyszerűsített közvetlen támogatási rendszert fenntartó országokban 2009 elejétől kezdve a gazdálkodóknak ugyanúgy be kell majd tartaniuk a kölcsönös megfelelés szabályait, mint a többi tagállamban, így a környezetvédelem, az állat- és növény-egészségügy, valamint az állatok kímélete területén, amennyiben a közvetlen támogatási rendszerek vagy a vidékfejlesztési intézkedések keretében kifizetésekben szeretnének részesülni.

Egyértelművé kell tenni, hogy az új tagállamokban a közvetlen kifizetések fokozatos bevezetése nem vonatkozik a cukorágazatban nyújtható valamennyi közvetlen támogatásra. (www.europa.eu)