Meghódította a budapesti kifutókat

Tudom, hogy senki nem hiszi el, de már az oviban is tervezgettem ruhákat. Ha minden igaz, akkor még mindig kint van a pozsonyi magyar óvoda falán egy rajzom. Aztán az általános iskolától kezdve, a gimnázium évei alatt, ha nem is tudatosan, de folyton rajzoltam, készültem. Az érettségi után felvettek a Rothschild Klári Divattervező Szakközépiskolába Budapestre, ahol rengeteget tanultam a szakmáról: divattervezésről, jelmeztervezésről… Negyedszeri próbálkozásra aztán bekerültem a Magyar Iparművészeti Egyetem textil szakára, ami egy határon túli magyar fiatal számára nagy siker.

Miből merítesz inspirációt terveid készítésekor?

Bármiből, ami megihlet. Lehet az egy növény, egy tárgy, egy szín, egy hangulat, akár egy ruha látványa, egy viselettörténeti kor hangulata, bármi, amiben látok fantáziát. Sok nép és régió kultúrájával, népművészetével foglalkoztam: a Navahó indiánok, India, az örmény kultúra, Kalotaszeg, Martos, az avarok vagy a honfoglalás kora egyaránt tervezésre sarkallt. Ami most foglalkoztat, az az avar és a honfoglalás korának motívumkincse. Már készültek e témában kollekcióim, mint a Kormorán zenekaré vagy a Neoavar kollekció. Mindkettő más-más hangulatú. A Neoavarnál próbáltam a 2006-os divatot és az avar motívumokat harmonikusan ötvözni, ez egy elegáns, alkalmi öltözék lett, ami azért némileg kihívó is. Míg a Kormoránnál a zene ihletett meg, ami mélyről jövő ősi magyar és balkáni erőt sugároz. A honfoglalás kori tarsolylemezek bimbódíszeinek hajlékonysága az én látásmódom szerint a zenei ívet követik; a motívumokat funkcionális elemként jelenítettem meg az öltözéken, mégpedig bőr övek rusztikus formájában. A diplomamunkám elkészítését pedig az impresszionizmus, maga az impresszionista zene, valamint a századforduló sokarcú művészetének a megismerése indította el. Szövött felületeket hoztam létre úgynevezett organzahurkákkal, rengeteg színnel, ami az impresszionista festészetet is jellemzi, majd ezekből ruhaszobrok forrtak ki.

Milyen sikereket értél el eddig?

Az egyetem évei előtt két országos divattervező versenyen lettem első helyezett, majd az egyetemen részt vettem sok közös kiállításon, egy franciaországi bemutatóra is bekerültek a munkáim. Egy angol pályázaton negyedik helyezett lettem, majd a diplomamunkámmal második helyezést értem el az országos Diploma Nívódíjon. Részt vettem több divatbemutatón: a Budapesti Műcsarnokban Szentendrén és Franciaországban. 2005 decemberében pedig a Budapesti Körcsarnokban a már említett Kormorán énekesei az én ruháimban léptek fel, és két CD-borítójukon is szerepel a kollekcióm.

Nehéz érvényesülni a divatszakmában?

Igen! Nagyon nehéz kapcsolatok nélkül bármit is elérni. Úgy érzem, felvidékiként nehezebb a dolgom, mint anyaországi születésű pályatársaimnak. Ráadásul én bevállaltam a férjemmel egy gyermeket, pályatársaimmal ellentétben, akik várnak a megfelelő pillanatra. Az a helyzet, hogy ha erre várnak, akkor rosszul teszik, hiszen ezen a pályán a tervező nem hagyhat ki szinte egy hónapot sem, mert elfelejtik a nevét. Állandóan nyomulni kell, kapcsolatokat építeni és fenntartani. Két formája, lehetősége van az érvényesülésnek. Az egyik, amikor többen egymásra találnak, kiegészítik egymás munkáit, tehát csoportosulnak; vagy egyedül megbirkózni mindennel. Az utóbbi kategóriába tartozóknak van nehezebb dolguk.

Ki a példaképed?

Több hazai és külföldi tervező munkája is tetszik. Magyarországon Zoób Katit és Fekete Krisztát tudnám említeni, Szlovákiában Dana Kleinertet, akinek Pozsony belvárosában van egy fantasztikus galériája. Vagy az indiai, Közép-Európában alig ismert fiatalembert, Sabyasachi Mukherjeét, aki India színeit, formáit varázsolja elő sajátos módon. Nincsenek igazi kedvenceim, sokszor egy kollekcióban csak egy-két darab köti le a figyelmemet, máskor viszont egyáltalán nem tetszik ugyanannak a tervezőnek a munkája.

Ki és milyen alkalomra igényel egyedi tervezésű ruhát?

Az emberek szeretnének egyedi ruhákat hordani, de sajnos általában nincs rá pénzük. Egy kézműves öltözék tervezése és elkészítése rengeteg időt vesz igénybe, amit sokszor a vásárló nem tud megbecsülni. Ráadásul ugyan olykor gyönyörködnek benne, de sokszor el sem tudnák képzelni magukon. Hozzá vannak szokva a tömegárukhoz, a nagy üzletláncok sémaöltözékeihez. Furcsán érzik magukat egy egyedi készítésű ruhában. Vannak persze kivételek. A művészek például szeretnek kitűnni, gyakran kívánkoznak művésztársaik kreációiban tündökölni. A „klasszikus” sznobok is szeretnek estélyről estélyre más és persze neves ruhában villogni. Tőlem inkább a középrétegekbe tartozók vásárolnak ruhát, alkalmi jelleggel. A fiatalok természetesen a legbevállalósabbak, de sokszor összekeverik az egyedit a gagyival. Sokszor érzem úgy, hogy az esztétikus öltözködés már nem divat.

Idehaza is felkeresnek, hogy tervezz nekik ruhákat?

Eddig még csak Magyarországon árulták a modelljeimet, de tervezem, hogy Szlovákiában is elindítom a ruháim terjesztését. Mivel viszonylag ritkán járok haza, arra gondoltam, hogy internetes megrendelés útján árulom majd a munkáimat. Aki érdeklődni szeretne, keresse fel a weboldalamat!

Mit gondolsz, ízlésesen öltözködnek a pozsonyi, illetve a budapesti nők?

Szerintem nincs sok eltérés a két ország hölgyeinek öltözködésében. Akik gyakran láthatóak, azok a nagy üzletláncok termékeit viselő hölgyek, urak – ez a minden fantázia nélküli, egy sémát követő öltözködés. Persze tömegárukból is ki lehet hozni ízléses összeállítást. Mindenestre ritka az egyedi tervezésű ruha az utcákon…

Mit tanácsolsz, hogyan, mivel dobjuk fel megjelenésünket?

Nem mindig az a megoldás az előnyös kinézetre, hogy követjük a legújabb divatot. Mindenkinek személyre szabottan kellene kialakítania a személyiségéhez, testalkatához illő „gardróbot”. Egy-egy új, divatos kiegészítővel ugyanakkor akár egy régi öltözéket is feldobhatunk.

Milyen színek lesznek a következő szezonban divatosak?

Ezt a kérdést sokan felteszik nekem, de nincs rá igazán jó válasz. Ahány ország, annyi divat. Én általában nem követem ezeket a trendeket, hiszen szerintem minden színnek állandó létjogosultsága van. Mindig az egyént kell figyelembe venni, melyik színtípusba tarozik, milyen szín áll jól neki. (www.szurdikata.hu)