Megfelelő jégtáblát találtak minden idők legjelentősebb sarkkutató expedíciójához

A kutatók, az idővel versenyt futva, még a sarki éjszaka pénteki beállta előtt találták meg a mintegy 2,5-ször 3,5 kilométeres, enyhén tojásdad alakú jégtáblát, amely megfelelőnek tűnik a küldetéshez - közölte pénteken a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet (AWI)

"Nem tökéletes, de a legjobb jégtábla, amelyet találni lehet a sarkvidéknek ezen a részén" - mondta Markus Rex, a Multidisciplinary drifting Observatory for the Study of Arctic Climate (MOSAiC) elnevezésű, a maga nemében példa nélkül álló nemzetközi expedíció vezetője.

A kutatók 16 jégtábláról készült műholdfelvétel kiértékelése után, egy orosz jégtörőhajó és helikopterek segítségével választották ki a jégtáblát, amelyhez a hajó a tél beálltával odafagy és egy éven át sodródik a sarkvidéken.

Markus Rex elmondása szerint problémát jelentett, hogy a meleg nyár után alig találni kellően nagy és stabil jégtáblákat az Oroszországtól északra, az Északi-sarktól 550 kilométerre fekvő térségben, ahol a kutatóhajó tartózkodik.

Hogy a kiválasztott jégtábla elég stabil-e ahhoz, hogy átvészelje a készülődő őszi viharokat, majd elválik, a kutatók mindenesetre "felkészültek minden eshetőségre" - mondta az expedícióvezető.

A Polarstern szeptember 20-án a norvégiai Tromsőből indult útjára, az expedíció egyes tagjai már szeptember 28. óta gyalogos felderítőutakat tettek - jegesmedveőrök társaságában - a kiválasztott, jelenleg különböző irányokba 10 kilométeres sebességgel sodródó jégtáblán.

Markus Rex szerint a jégtömb északi részén találtak is egy szokatlanul stabil helyet, ahol a jég vastagsága eléri az egy métert. Az Erődnek (Festung) elnevezett területen építik fel a kutatótábort, ahol 17 ország 300 tudósa váltja egymást a 140 millió eurós expedíció keretében.

A jégtábla déli része sokkal ingatagabb, a legvékonyabb helyen 30 centiméteres, és bár van egy rész, ahol a jég vastagsága 60-150 centiméter között váltakozik, ez olyan porózus, mint egy szivacs, és nagyon instabil.

A sodródó jégtáblához erősítve a Polarstern kutatóhajó a sarkvidék belsejébe is eljuthat, ahova jégtörőhajók nem lennének képesek utat törni a vastag téli jégben.

A kutatók, akik az expedíció során többször váltják egymást, elsősorban a klímaváltozást tanulmányozzák. Céljuk, hogy jobban megértsék, milyen befolyást gyakorol a globális éghajlatra az Északi-sarkvidék, a Föld klímájában bekövetkező változások korai barométere, amely az elmúlt évtizedekben minden más térségnél gyorsabb felmelegedésen ment át.

Az együttsodródás 2020 júniusáig tart, amikor megindul az olvadás, és a Polarstern valahol Grönland és a Spitzbergák között kiszabadul a jég fogságából. Ezt követően indul a begyűjtött adatok értékelése.