Megdöbbentő hasonlóság

A Huygens közeledése a Titánhoz – számítógépes ábrázolásČTK/AP-fotóĺgy foglalta össze az elmúlt két hét elemzéseinek eredményét_ Jean-Pierre Lebreton, a Huygens-program francia igazgatója. A tudósok szerint nem valószínű, hogy az égitest felszínén az életnek akárcsak a legkezdetlegesebb csírája is gyökeret tudott volna verni. Erre már a Titánon uralkodó farkasordító hideg – az átlaghőmérséklet mínusz 180 fok – sem igen alkalmas. De az korántsem kizárt, hogy a hold mélyén jóval melegebb van, és ebben a közegben már elképzelhető, hogy vannak bizonyos szerves vegyületek. A szakértők emlékeztetnek: a földi élet kialakulásának menetét sem ismerjük pontosan, de tudományos körökben nagyon is lehetségesnek tartják, a mi létünk kezdte is valaha bolygónk mélyén kezdődött el, amikor még a Föld felszínén a körülmények túlságosan barátságtalanok voltak az élethez.

Az élethez szükséges elemek, azaz a nitrogén, a metán és a víz – ez utóbbi természetesen fagyott formában – a Titánon is megvannak, de nem abban az összetételben, amely az élet feltételeinek a kialakulását eredményezhetné. Ugyanakkor a Huygens adatait elemző szakemberek nem zárják ki, hogy a Titán felszíne alatt is beindultak azok a hidrogeológiai folyamatok, amelyekben tenyészhetnek élő baktériumok. E vonatkozásban a tudósok érdeklődése kiterjed a Jupiter Europa nevű holdjára is. Erre az égitestre ugyan még nem szállt le űreszköz, de a kilencvenes években az amerikai Galileo űrszonda az óriásbolygó körül keringve többször is megközelítette annak negyedik legnagyobb holdját, és fényképei azt mutatják, az Europa felszíne teljes egészében egy töredezett jégpáncél, amely alatt nagy valószínűséggel vízóceán hömpölyög. Ennek olvadtan tartásához az energiát az égitest árapályfűtése biztosíthatja. Lehetnek tehát ott is hőforrások, amelyekben kezdetleges szervezetű mélytengeri lények lakoznak – vélekednek a tudósok.

A Titán mindenesetre, legalábbis külalakját tekintve – a róla még a légterében készült Huygens-felvételek alapján – megdöbbentően hasonlít a Földre. Kontinensek és óceánok borítják a felszínét. Ez utóbbiak medencéjét folyékony metán tölti meg. De láthatóak a Titán felszínén folyómedrek, és ugyancsak biztos, hogy a hold felszínét olykor metáneső öntözi, a felszín felé ereszkedő Huygens hangfelvevő műszere pedig a mienkhez hasonló szélvihar zúgását rögzítette. Azt a vidéket, ahol egyébként a Huygens leszállt, két nappal korábban kiadós metáneső áztatta fel – derítették ki a szonda adatait vizsgáló szakemberek.

Megfogalmazódott az a gondolat is: érdemes lenne a Titánra elküldeni a már jó egy éve a Marson barangoló két amerikai önjáró laboratóriumhoz hasonló szerkezetet, amely akár kétéltű is lehetne, azaz képes lenne arra, hogy ne csak mászkáljon, hanem a hold egyik metántengerén ússzon is.