Magyar kutatónő szenzációs felfedezése

Mezey Éva felfedezését a New Scientist tette közzé. A hét tudományos bejelentésének is tekinthető felismerést közlő kutató a Népszabadságnak elmondta, Szentágothai János professzor irányítása alatt dolgozott, később a Semmelweis Egyetem anatómiai intézetébe került, innen ment ki 1989-ben az Egyesült Államokba. A tudósok eddig azt hitték, hogy a csontvelőből származó őssejtekből kizárólag vérsejtek és csontsejtek fejlődhetnek ki. A Mezey által vezetett marylandi amerikai kutatócsoport (National Institute of Neurological Diseases and Stroke) négy olyan halott nő agyszöveteit vizsgálta, akik életük során férfidonoroktól származó csontvelőt kaptak.

A kutatók az Y kromoszóma jelenléte után nyomoztak az agyszövetben, és azt tapasztalták, hogy minden megvizsgált női agyban nagy mennyiségben volt Y kromoszómát tartalmazó idegsejt. (A nők genetikai állománya eredendően nem tartalmaz Y kromoszómát, ilyen kromoszóma csak férfidonortól kerülhet a nők szervezetébe.) Ezek a sejtek nem elkülönülten, hanem kisebb csoportokban helyezkedtek el, ami arra utal, hogy a férfi donorból származó csontvelői őssejt előbb idegsejtté alakult, majd osztódni kezdett és halmazokat képezett. A továbblépéshez azonban tisztázni kell, hogy miként lépnek be az őssejtek a vérkeringésből az agyba, hogyan lehet erre őket serkenteni, milyen behatásra fejlődnek idegsejtté és miként találják meg a sérült vagy éppen elhalt területeket. Biztonsági szempontból pedig az az alapvető kérdés, miként kerülhető el, hogy az őssejtekkel együtt vírusok is bekerüljenek az agyba.

Laboratóriumi kísérletek már korábban igazolták, hogy humán csontvelői őssejtekből agysejtek alakulhatnak ki. A magyar kutatónő eredményei azt igazolják, hogy ez a folyamat spontán, magától is működik. Mezey szerint a mechanizmus részleteinek megfejtése esetén az agybetegségek egyes típusainak újfajta kezelése, például sérült agyterületek újraélesztése is elképzelhető.