„Ma az űrben is nagy a választék!”

„Ma már össze se lehet hasonlítani azzal, amikor mi jártunk az űrben – minden szempontból komfortosabbak a lehetőségek az űrhajósok számára. Nemzetközi legénységek dolgoznak fenn, ami azt jelenti, hogy minden országból különböző ételeket visznek föl, és ott cserélgetik az utazás során. A világ legtermészetesebb dolga, hogy minél változatosabb legyen az élelmiszer- és az ivóvízkészlet, s ma már a tej is felkerülhet az űrbe. Amikor én voltam, akkor az még nem volt. Egyébként a japánok kísérleteznek sokféle étellel, sok zöldséggel, gyümölccsel, nagyon komoly az aszaltgyümölcs-készlet. A gyümölcs többféle variációban, például folyékony alakban is felkerül, gondolok itt üdítőkre. Bár az étkezést mindig kiemelten kezelték, soha nem is volt probléma, ma már a technika közreműködésével jóval sokrétűbb a választék. Az étel egyébként speciális konzervdobozokban vagy a nedvességtartalmat kivonva, hogy a súlya kevesebb legyen, hermetikusan zárt zacskókban kerül fel az űrbe. Egyelőre még nem tartunk ott, ahol a sci-fi filmekben, hogy bekap egy tablettát az ember. Hála istennek... Egyébként én rövid ideig voltam fönn, nyolc napig, de azért élveztem a hazai ízeket, amikor visszajöttem. De ez nem újság. Ha bemegyek az étterembe, és látok az étlapon egy tarhonyás marhapörköltet, nem hagyom ki. Persze, még mindig az a kedvencem, amit annak idején az édesanyám remekül készített – a töltött káposzta, a halászlé, a túrós béles, ilyen béles, olyan béles. Hogy hogyan csinálta, nem tudom, de nagyon sajátos ízek voltak, ma sem tudja senki utánozni, a gyerekek is imádták. Úgymond mindenevő vagyok, ahány országban jártam, mindegyikben a helyi hagyományok szerint táplálkoztam, sok mindent kipróbáltam, nemcsak a francia konyhát, hanem a skótot, brazilt, koreait, kubait, hadd ne soroljam, s ezáltal is színesebb lett az életem. Az én sorsom úgy alakult, hogy nem nagyon főzök, azelőtt édesanyám gondoskodott rólam, aztán elkerültem a repülőiskolába, ott kiszolgáltak bennünket, később repülősként is, Csillagvárosban pedig megkülönböztetett figyelemben volt részünk, így nem igazán kényszerültem rá, hogy főzőkanalat vegyek a kezembe. Legföljebb segédkezem. A feleségem és a gyerekek is kiválóan főznek.” (uk)

Marhalábszárpörkölt

Hozzávalók: 1 kg marhalábszár, 4 fej vöröshagyma, 6 gerezd fokhagyma, 2 paradicsom, 1 paprika, só, bors, fűszerpaprika, mangalicazsír, majoránna, 2 dl száraz vörösbor.

Hozzávalók a sztrapacskához: 75 dkg burgonya, 30 dkg liszt, 2 tojás, só, 25 dkg juhtúró, 2 dl tejföl, 10 dkg szalonna, kapor

Elkészítése – pörkölt: Az apró kockára vágott vöröshagymából, paprikából, paradicsomból, fokhagymából tartalmas pörkölt alapot készítünk, ízesítjük sóval és őrölt borssal, majoránnával. A megtisztított és kockára vágott marhalábszárat az alaphoz tesszük, és lassú tűzön főzzük. Amikor már a hús majdnem puha, hozzáöntjük a száraz vörösbort. Sós burgonyával vagy nokedlivel tálalhatjuk, de még finomabb kapros sztrapacskával.

Sztrapacska: a lisztből, áttört burgonyából, tojásból tésztát készítünk, sóval ízesítjük, forró vízbe szaggatjuk és kifőzzük. Juhtúróval, tejföllel, pirított szalonnakockával, friss, aprított kaporral tálaljuk.