Üres templomok az éjféli misén? Egyre kevesebben járnak templomba

Az SAV már a rendszerváltás óta folyamatosan figyelemmel követi, hogyan változik a lakosság valláshoz való viszonya. Miroslav Tížik, az akadémia Szociológiai Intézetének munkatársa szerint a felmérések haszna abban rejlik, hogy árnyaltabb képet adnak a lakosság vallásgyakorlási szokásairól, mint a népszámlálás adatai, hiszen az utóbbi esetében csak arra kérdeznek rá, milyen felekezethez tartozik az adott személy, míg az SAV kutatásában például a templomba járás és az imádkozás gyakorisága is felmerül. 

A többség nem jár misére

A friss felmérés adataiból most az látszik, hogy a megkérdezettek 33,5 százaléka sosem látogat el az istentiszteletekre. Az egyházak számára aggasztó lehet, hogy az adatközlők körében éppen ez a csoport a legnépesebb, és a tendenciák alapján nem is tűnik úgy, hogy a helyzet javulni fog: 2008-ban még a válaszadók 26,2 százaléka vallotta, hogy egyáltalán nem jár misére, 2017-ben pedig a 27,8 százalékuk.

Visszatérve a friss felméréshez, a megkérdezettek mindössze 7,7 százaléka állítja magáról, hogy hetente többször is elmegy a templomba. A heti rendszerességgel járók aránya 18,6 százaléka, a havi egyszeri látogatóké pedig 7,6 százalék. A fennmaradó 32,3 százalék évente csak néhányszor vagy egyszer vesz részt misén (0,3 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni).

Tížik szerint az 1990-as évek óva folyamatosan csökken a vallásgyakorlók száma az országban. Ugyan közvetlenül a rendszerváltás után, a politikai és társadalmi változások nyomán azt lehetett megfigyelni, hogy egyre többen vállalják a vallásosságukat, de ez a tendencia viszonylag hamar megfordult.

Legkésőbb 2008-ban a helyzet már ismét az 1990-es évek eleji állapotokat tükrözte, azóta a heti egyszer templomba járók aránya csökken. Közben az is látszik, hogy a lakosság egyharmada soha nem jár istentiszteletre

– fogalmazott.

Kik tartják még a szokást?

Az adatok részletesebb elemzéséből az is kiderült, hogy pontosan milyen csoportok tartják még mindig a templomba járás szokását, és mely csoportok fordulnak el a vallásgyakorlás ezen formájától. Ami a nemek közti különbségeket illeti, általánosságban inkább a nők ragaszkodnak az istentisztelethez: 28,8 százalékuk vallotta azt, hogy sosem járnak istentiszteletre, míg a férfiaknál ez az arány 38,5 százalék.

Szemmel látható különbség van a heti rendszerességgel és annál gyakrabban templomba járók között is, a férfiaknál az arány 23,7 százalék, míg a nőknél 29 százalék.

Ami a korcsoportos bontást illeti, nem meglepő módon az idősebb generáció képviselői körében gyakoribb a miséken való részvétel, mint a fiataloknál.

Érdekesség, hogy a heti templomlátogatás az 50 éves korosztályig csökken, majd afelett ismét emelkedni kezd

– jelentette ki Juraj Majo, a Comenius Egyetem Természettudományi Karának munkatársa, aki szintén részt vett az adatok elemzésében.

Földrajzi eloszlás tekintetében pedig általánosságban elmondható, hogy a kisebb falvakban élők jobban ragaszkodnak a vallásgyakorláshoz. Ez abból is látszik, hogy a kétezer fő alatti települések lakóinál a leggyakoribb válasz az volt, hogy hetente legalább egyszer járnak templomba. Ezzel szemben a pozsonyi és a kassai válaszadók közel fele azt vallotta, soha nem mennek istentiszteletre.

Mindezekből tehát kitűnik, hogy a misére járás szokását leginkább a vidéki, 50 év feletti nők tartják be.

Fohászból is egyre kevesebb van

A felmérés készítői rákérdeztek a vallásgyakorlás egy másik formájára is, mégpedig az otthoni imára. A válaszok alapján a trendek szinte teljes egészében tükrözik a templomlátogatásnál megfigyelhető adatokat.

A vallásgyakorlás eme formájában is enyhén csökkenő tendencia látható azok körében, akik naponta vagy heti több alkalommal imádkoznak, és egy nagyon enyhe erősödés tapasztalható azoknál, akik havonta egyszer teszik ezt. Ezzel együtt viszont növekszik azok aránya is, akik sohasem imádkoznak

– magyarázta az adatokat Tížik.

Konkrét számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy a válaszadók 24,7 százaléka vallotta, naponta elmond egy imát, ezzel szemben 26 százalék sosem fohászkodik.

A részletes adatokra tekintve az ima kapcsán is elmondható, hogy leginkább a vidéken élő, 50 év feletti nőkre jellemző a vallásgyakorlás eme formája.