ĺtélet a Mór-perben

Budapest. Kaiser Edét tényleges életfogytiglanra ítélte a móri vérengzés és más bűncselekmények miatt a budapesti Fővárosi Bíróság kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében; Hajdú László Kaiserrel közösen elkövetett fegyveres rablások miatt tizenöt év fegyházat kapott.

A nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás miatt egyedül Kaiser Ede bűnösségét mondta ki a bíróság többszörösen minősülő emberölésben. Hajdú László a vád szerint fegyvereket szerzett be a véres cselekményhez és ezért a gyilkosság bűnsegédje, a bíróság azonban e vádpont kapcsán csupán lőfegyverrel visszaélést látott bizonyítottnak, azt nem, hogy ez Mórhoz köthető. Az ügyészség Kaiser esetében tudomásul vette az ítéletet, Hajdú esetében azonban a móri bűncselekménnyel összefüggő vádpontban fellebbezett a bűnösség megállapítása érdekében. Kaiser ügyvédje a móri ügy miatt felmentésért fellebbezett, így a büntetőper a Fővárosi ĺtélőtáblán folytatódik másodfokon. Varga Zoltán bíró hangsúlyozta: A gyilkos fegyvert meg kell találni, mert „ez lehet a kulcsa a zárnak, ami végül az igazsághoz vezet”. A bíró szerint a bankrablás másik elkövetőjét Kaiser ismerősei között lehet keresni. A bíró szerint sok mindent nem lehet megállapítani az ügyben. ĺgy például azt, ki volt az, „aki bent halomra lőtte az ártatlan embereket”. Azt viszont igen, hogy Kaiser tevőlegesen részt vett a móri bankrablásban, az első percekben megölték az embereket. Arra kísérlet sem történt, hogy megpróbálják kinyittatni a széfet, így aztán arra sincs magyarázat, hogy a mészárlás után miért tartózkodtak még 20-25 percet a bankfiókban az elkövetők.

A bíró rámutatott: Kaiser bűnössége a felismerő tanúkon állt vagy bukott. A bíróság elfogadta terhelő bizonyítékként a szemtanúk vallomását, amelyek szerint felismerték Kaisert, ahogy a bank ajtajában állva, műszaki okokra hivatkozva, elküldte őket a fióktól. A bíró emlékeztetett arra is, hogy Kaiser elismerte: „megfordult a fejében“ a móri bankfiók kirablása.