Közös lónak túros a háta?

A szlovák törvények többféle tulajdonjogi viszonyt ismernek. A legegyszerűbb esetnek az számít, ha valami kizárólag egy személy tulajdonában van. Ez esetben nem kérdés, hogy ki rendelkezik a vagyontárgy felett. Az esetek jelentős részében azonban egy-egy vagyontárgyon, házon, telken, lakáson többen osztoznak. Erre a leggyakrabban akkor kerül sor, ha a testvéreinkkel öröklünk valamit, vagy megházasodunk.

A házastársak viszonya

A családjogi törvény rendelkezései értelmében a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik.

A fentiekből következően a házastársi vagyonközösségnek két feltétele van: egyrészt a házasság megkötése, másrészt a házassági életközösség keletkezése. A társtulajdonosok jogait és kötelességeit a Polgári Törvénykönyv 136. és az ezt követő paragrafusai szabályozzák. A házastársi életközösség a joggyakorlat szerint a házastársak között fennálló érzelmi, gazdasági közösség, amely az együttlakásban, közös háztartás vezetésében, a gyermekek közös nevelésében, a gyermekekről való közös gondoskodásban és nem utolsósorban gazdasági együttműködésben nyilvánul meg.

A házassági életközösség keletkezése tekintetében ritkán van a felek között vita. A mindennapi életben gyakran előfordul, hogy a házastársak egyikük munkája miatt tartósan, hosszú ideig külön élnek egymástól, ennek következtében az életközösség bizonyos elemei részben vagy teljes egészében hiányoznak, a felek között azonban az összetartozás érzése, így a házastársi életközösség is változatlanul fennmarad.

A vagyonközösség felszámolása

A házastársi életközösség megszűnésének megállapítása már sokkal nehezebb, mint a keletkezés időpontjának a megjelölése. Gyakran csak az eset összes körülményének gondos mérlegelése alapján lehet ebben a kérdésben állást foglalni. A házastársi vagyonközösség azt jelenti, hogy a házastársak osztatlan közös tulajdonát képezi mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.

Közös vagyonnak kell tekinteni a házastársi különvagyonnak azt a hasznát is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit. A házasfelek eltérő rendelkezése hiányában, a családjogi törvény alapján a házastárs különvagyonához tartozik: a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy, a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy, a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy. A házassági életközösség megszűnésekor a vagyonközösség is véget ér. Ebben az esetben bármelyik házastárs követelheti a közös vagyon megosztását. A házastársi vagyonközösség fennállása alatt, továbbá a házassági életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben csak a házastársak közös egyetértésével lehet a vagyonközösséghez tartozó tárgyakat elidegeníteni, vagy ezekkel összefüggésben olyan vagyonjogi rendelkezést tenni, amely nem a házastársak különvagyonára vonatkozik.

Vagyonjogi szerződés

A házasulóknak lehetőségük van arra, hogy a házasságkötésüket megelőzően a vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség tartamára rendezzék.

Házassági vagyonjogi szerződést a házastársak nemcsak a házasságkötés előtt, hanem a házasság fennállása alatt is köthetnek. A házassági vagyonjogi szerződéssel a felek az egymás közötti vagyoni viszonyaikat szabályozzák. Ezen túlmenően lehetőség van arra is, hogy a törvény rendelkezéseitől eltérően határozzák meg, hogy mely vagyontárgy kerül közös-, illetőleg különvagyonba. (mi, p, s)