Kinek jár a támogatás?

Többen juthatnak hozzá a lakásfenntartási támogatáshoz, egy tavalyi törvénymódosításnak köszönhetően ugyanis január 1-jétől bővül a jogosultak köre. A változás két réteget érint: jár majd a juttatás azoknak a 62 éven aluliaknak is, akik valamilyen otthonban laknak, és folyósítható a jogosultaknak akkor is, ha többen laknak azonos lakcímen. A törvények szerint eddig csak azoknak az otthonban lakó időseknek járt a támogatás, akik betöltötték a 62. életévüket, vagy valamilyen jogcímen nyugdíjat kaptak. Januártól jár mindenkinek, aki otthonban lakik és a jövedelme alapján rászorulónak számít.

A másik módosítás azokat érinti, akik egy lakcímen, egy házban laknak, de külön fizetik a lakás fenntartásával kapcsolatos költségeket. December végéig egy lakcímre csak egy jogosulti körnek folyósíthatott a hivatal lakásfenntartási támogatást. Ha tehát a szülőkkel laknak felnőtt gyerekeik is, vagy a nagyszülők gyermekeikkel egy házban laknak, de külön háztartást vezetnek, külön fizetik a lakásfenntartási költségeket, akkor igényelhetik az állami támogatást.

Közösen ítélik meg a szülőket és az eltartott gyermekeket, illetve a velük lakó, 25 évesnél fiatalabb gyermekeket, ha azoknak nincs jövedelmük, vagy az legfeljebb a minimálbérrel egyenlő.

A lakásfenntartási támogatás annak a személynek jár, aki a vele együtt megítélt személyek jövedelmét is figyelembe véve anyagi szükséghelyzetben van, vagyis az egy főre jutó bevételük nem éri el a létminimum összegét, és lakás, családi ház tulajdonosa vagy bérlője, vagy lakószobát bérel, és maga fizeti a lakás fenntartási költségeit, amit az előző félévben kifizetett számlákkal igazolni tud. Ha tartozása van, akkor igazolnia kell, hogy sikerült megegyeznie hitelezőjével a részletfizetésben.

A támogatás összege

Egyedülálló személy 1460 Sk

Többtagú háztartás 2300 Sk

A gáz ára

Tarifa Állandó költség (Sk/hónap) A gáz ára (Sk/m3)

D1 (csak főzés) 64,46 17,48

D2 (főzés, vízmelegítés) 20,19 14,14

D3 (fűtés) 158,96 13,86

D4 (fűtés, nagy mennyiség) 500,60 13,23

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSĺTÁSI JÁRULÉK JANUÁRTÓL

A járulék mértéke Havi járulék (Sk)

Alkalmazott

alsó határ a minimálbér* 4 százaléka 304

felső határ az átlagbér** háromszorosának 4 százaléka 2 073,00Egészségkárosodott alkalmazott

alsó határ a minimálbér 2 százaléka 152

felső határ az átlagbér háromszorosának 2 százaléka 1 037,00Rokkantnyugdíjas alkalmazott

alsó határ a minimálbér felének 2 százaléka 76

felső határ az átlagbér háromszorosának 2 százaléka 1 037,00Munkaadó az alkalmazott után

Egészségkárosodás nélküli alkalmazott

alsó határ a minimálbér 10 százaléka 760

felső határ az átlagbér háromszorosának 10 százaléka 5 183,00Egészségkárosodott alkalmazott

alsó határ a minimálbér 5 százaléka 380

felső határ az átlagbér háromszorosának 5 százaléka 2 592,00Rokkantnyugdíjas alkalmazott

alsó határ a minimálbér felének 5 százaléka 190

felső határ az átlagbér háromszorosának 5 százaléka 2 592,00Egyéni vállalkozó

alsó határ a minimálbér 14 százaléka 1064

felső határ az átlagbér háromszorosának 14 százaléka 7 256,00Egészségkárosodott egyéni vállalkozó

alsó határ a minimálbér 7 százaléka 532

felső határ az átlagbér háromszorosának 7 százaléka 3 628,00Egyéni vállalkozó, aki egyben alkalmazott is

(az alsó határ nincs megszabva)

Egészségkárosodás nélkül az átlagbér 3-szorosának 14%-a 7 256,00

Egészségkárosodott az átlagbér 3-szorosának 7%-a 3 628,00

Rokkantnyugdíjas az átlagbér 3-szorosának 7%-a 3 628,00Önkéntes munkanélküli

Egészségkárosodás nélkül

Alsó határ A kivetési alap*** (4936 Sk)14 százaléka 692

felső határ az átlagbér háromszorosának 14 százaléka 7 256,00

Egészségkárosodott biztosított

Alsó határ A kivetési alap (4936 Sk) 7 százaléka 346

felső határ az átlagbér háromszorosának 7 százaléka 3 628,00forrás: Általános Egészségbiztosító

* a minimálbér 2006. október 1-től 7600 korona

** a 2005-ben érvényes átlagbért veszik figyelembe, mely 17 274 korona

*** az önkéntes biztosítottak esetében az alsó határ a minimálbér és egy törvényben meghatározott összegű együttható (0,694) szorzata.