Kezdődik a ramadán

Az iszlámnak öt oszlopa van, ezek a kötelességek, amelyeket a hívőknek üdvözülésük érdekében mindenképpen be kell tartaniuk. Ilyen a hitvallás, az ima, a böjt, a zarándoklat és az alamizsna a szegények számára. A testet és lelket erősítő harmincnapos böjt a ramadán hónapra esik, mert a hagyomány szerint 610-ben ennek a hónapnak a 27. napján adta Allah a Koránt az égből Mohamed prófétának, aki a Híra hegyére vonult viszsza elmélkedni és böjtölni. A mohamedán év (mivel a nomád arabok a Hold járásához alkalmazkodva számolták az időt) tizenkét 29, illetve 30 napos hónapból áll, a ramadán ezek közül a kilencedik. Az iszlám hit szerint ramadán idején a pokol kapui zárva, a démonok leláncolva vannak, így e hónap a sanyarú nélkülözések ellenére a béke és a szellemi megtisztulás hónapja.

A 30 napos önmegtartóztatás gyakorlata hasonlóságot mutat a keresztények 40 napos böjtjével. Az igazhitűeknek ilyenkor napkeltétől napnyugtáig tartózkodniuk kell az evéstől, ivástól, dohányzástól, fürdéstől, a zenehallgatástól, a házasélettől és a test egyéb örömeitől, a különlegesen kegyes hívők még a nyálukat sem nyelik le. Különösen megterhelő a ramadán időszaka, ha a nyári hónapokra esik, amikor amúgy is elviselhetetlen a hőség és hosszabbak a nappalok. Felmentést csak a 14 éven aluli gyermekek, az utazók, a terhes és szoptatós anyák, továbbá a gyenge egészségűek kapnak, nekik azonban adakozniuk kell a szegények javára.

A böjt kezdetét úgy határozzák meg, hogy az előző sabán hónap végén nagyhitű, megbízható embereket küldenek ki, akik hiteles tanúk előtt igazolják, hogy a Holdat látni lehet. Ugyanezt az eljárást követik a hónap végén is. Mára a dolog annyit változott, hogy a rádióban és a televízióban is felhívják a hívőket: ha valaki látja a Holdat, azonnal jelezze a vallási vezetőknek. Egy-egy felhős éjszaka vagy éles szemű muzulmán napokkal is meghosszabbíthatja vagy megrövidítheti a böjtöt. Sőt, idén Iránban forradalminak számító újítást engedélyezett Ali Hamenei ajatolláh, a legfőbb vallási vezető: távcsövet is használhatnak a Hold feltűnésének megfigyelésére, a böjti hónap végének meghatározása céljából.

Napnyugtakor – ezt hagyományosan egy ágyúlövés jelzi a citadellából – aztán megélénkül az élet: kezdetét veszi az iftár, a lakoma. A szent helyeket kivilágítják, a boltok kinyitnak, az élet az éjszakai órákban zajlik. (mti)