Jeruzsálem, a varázslatos város

A festői látványhoz Ójeruzsálem egységes építőanyaga is hozzájárul. A 15 méter magas várfalhoz hasonlóan minden épületet világos helyi mészkőből emeltek vagy legalábbis azzal burkoltak. Ily módon a három világvallás zarándokhelye szinte érintetlenül őrzi a bibliai idők varázsát, és Jeruzsálem építészeti képét egységes műalkotásként észleli a szemlélő, melyet Isten – így áll a Talmudban – az egész földkerekség számára rendelkezésre álló szépség kilenctizedével ruházott fel. És sajnos minden fájdalom és bánat kilenctizedével is...

A zsidóság szent városa

A hívő zsidók számára államuk története 3000 évvel ezelőtt kezdődött a Templomhegyen. Dávid, Izrael és Júdea király ekkor támadta meg a jebuzeusok által védett Jeruzsálemet, és a Templomhegyről a zsidóság szent városává kiáltotta ki. Utóda, Salamon király egy palota és a róla elnevezett legendás templom építésével egészítette ki az alapítás aktusát. Kr. e. 37-ben, a rómaiak által a zsidók királyává emelt I. Heródes uralkodása idején újabb nagy templomegyüttes épült a jeruzsálemi fennsíkon.

Mindezekből a nagyszerű építményekből mára úgyszólván alig maradt valami. A római és arab hódítók lerombolták az idegen vallás szentélyeit, csupán a Templomhegy nyugati oldalán maradt fenn egy falrészlet Heródes híres templomából. A hatalmas, faragott kövekből emelt 18 méter magas fal e darabja – a Siratófal – a zsidóság egyik szent helyévé vált. A próféciák szerint a vele szemben magasodó Olajfák hegyén jelenik meg egy napon Izrael népének a Messiás, és nyílik meg a Mennyei Jeruzsálem kapuja.

A kereszténység kezdete

Ám nem a zsidók hőn várt Messiása, hanem a keresztények Megváltója nézett le egykor sírva az Olajfák hegyéről a hódítók pusztításait elszenvedett városra. Jézus 30 éves volt, amikor tanításai miatt keresztre feszítették a szent városban. A születése utáni 70. esztendőben az első jeruzsálemi keresztény gyülekezet megalakulásával kezdődött meg az új világvallás térhódítása a világ szinte minden országában. A 4. században a hívők Krisztus sziklasírboltja fölé kis „feltámadási templomot” emeltek; ennek maradványaira építtették a keresztes lovagok az 1149-ben felszentelt román stílusú Szent Sír-kápolnát. Azóta sok ezernyi zarándok járja végig súlyos fakereszttel a vállán a Megváltó utolsó útját, a Via Dolorosát.

Jeruzsálem az iszlámnak is szent helye. A legenda szerint a Templomhegy egy sziklakiszögelléséről szállt az égbe Mohamed próféta al-Burák nevű csodalovával. Amikor a 7. században I. Omar kalifa meghódította a várost, a Templomhegy építményeit nagymecsetté alakíttatta át, mely a mekkai és medinai után a legjelentősebb iszlám vallási központ. Mohamed égbe szállásának helyén ma a nyolcszögletű Sziklamecset emelkedik, a korai iszlám építészet mesterműve. S mivel a mecsetet egyedül Mohamed emlékének szentelték, mellé egy másik, az iszlám vallás gyakorlására szolgáló templomot építettek, a hatalmas, hét hajóval büszkélkedő al-Aqsza-mecsetet.

Jeruzsálem már rég túlnőtt a templomokban, kápolnákban, kolostorokban és imaházakban bővelkedő óvároson. Lakosainak száma meghaladja a hatszázezret, ennek kétharmada zsidó, mintegy 180 ezer muszlim vallású palesztin, és körülbelül 20 000 fő keresztény vagy egyéb vallású. A szent város birtoklásáért mindmáig harc folyik a vallási fanatikusok között, s bár fölöttébb kívánatos volna, nincs béke az Olajfák hegye alatt...

(nagyutazas.hu)