Intenzív nyárfatermesztési tapasztalatok

Az intenzív nyárfaültetvények telepítését rendszerint egy, vagy kétéves gyökeres csemetékkel végezzük. Az utóbbi időben számos, intenzív nyárfatermesztéssel foglalkozó országban a gyökeres csemeték helyett ún. gyökérnélküli csúcsrügyes karódugványokat használnak, természetesen csak abban az esetben, amennyiben a termőhelyi feltételek ezt lehetővé teszik. Ebből a szempontból rendkívül fontos követelmény, hogy a telepítésre meghatározott terület talaja jó minőségű, lehetőleg szellős legyen, s a talajvíz szintje az ültetés idejében, ami a tavaszi időszakban történik, a talajfelszín alatt mintegy 50-100 cm között mozogjon. Az így telepített intenzív kultúrák eredményes fejlődésének további feltétele a már ismertetett intenzív termesztési technológiák maradéktalan alkalmazása.

A gyökérnélküli csúcsrügyes karódugványok alkalmazásának lehetőségét, valamint eredményességét igyekeztünk a helyi termőhelyi viszonyok között is bizonyítani. Ebből a célból a kelet-szlovákiai Laborc folyó közelében, ármentesített területen Robusta nyárral egy kísérleti intenzív nyárfaültetvényt létesítettünk gyökérnélküli csúcsrügyes karódugványok felhasználásával, melyeknek hossza 3,5-4,0 m volt, míg vastagsága elérte a 2,5 centimétert. Ültetés előtt, ami kora tavasszal történt, teljes talaj-előkészítést végeztünk, a karódugványokat pedig 100 cm mély és 12 cm átmérőjű ültető lyukakba kiültettük. Mind a talaj szellőzöttsége, mind pedig a talajvíz szintje, ami a kora tavasszal történt ültetés idejében a talajfelszín alatt mintegy 60 cm mélységben volt, megfelelt az eredményes termesztés feltételeinek. Mivel célunk vastagabb, értékesebb faválasztékok termesztése volt, közepes, 5,0 x 2,5 m hálózatot alkalmaztunk a telepítésnél, míg a további évek folyamán teljes talajápolást végeztünk a kísérleti parcella egész területén. A kiültetett karódugványok megmaradása rendkívül kedvező volt, s csaknem elérte a 90 százalékos értéket. A hiányzó fácskákat az elkövetkező esztendő kora tavaszi időszakában bepótoltuk, ugyancsak a már ismertetett karódugványok segítségével.

A telepítéstől számított 10. év végén elvégeztük a szükséges méréseket és megfigyeléseket, majd ezeket kiértékeltük, s így alkalmunk adódott megállapítani az új módszerrel végzett intenzív nyárfatelepítés gazdaságosságát. A kísérleti területen minden egyes fa magasságát és átmérőjét (vagyis vastagságát) megmértük, a magasság esetében 0,5 méteres, az átmérő esetében pedig 0,5 centiméteres pontossággal. Az így nyert adatok alapján kiszámítottuk a kultúra fáinak átlagos magasságát, átlagos vastagságát, az egy hektárra eső körlapösszeget és fatömeget, valamint az így nyert adatok alapján az évi átlagnövedéket. Kiértékelésünk eredményeit a következőkben foglalhatjuk össze:

A kísérleti terület fáinak átlagos magassága elérte a 16,3 métert, míg a már említett 10. év végén az átlagos magasság évi növekedés 1,63 méter; ugyanakkor az átlagos vastagság 17,9 centiméter, míg az átlagos vastagsági évi növekedés 1,79 volt. Ugyancsak megállapítottuk az egy hektárra eső összes fa térfogatát, vagyis a fák törzsének és ágainak összesített fatömegét, ami 1 hektáron 141 köbmétert tett ki, valamint a 7 centiméter fölötti ún. vastagfa térfogatát, ami hektáronként elérte a 122 köbmétert. Az elért eredmények értékelése alapján megállapítottuk, hogy a vázolt módszerrel, vagyis gyökérnélküli csúcsrügyes karódugványok alkalmazásával az adott körülmények között kedvező eredményt értünk el, mind magassági és vastagsági, mind pedig fahozam szempontjából. Összehasonlítva a gyökeres csemetékkel történt intenzív kultúrákkal az új telepítési módszerrel jelentős költségmegtakarítást értünk el, mivel megtakarítottuk a csemetenevelés, valamint a gödrös ültetés költségeit. Az 1 hektárra eső telepítési költségmegtakarítás így elérte a 15 000–18 000 Sk-t.

Végezetül szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy a mezőgazdasági területeken történő intenzív faültetvények telepítéséhez jelentős támogatás igényelhető EU alapokból is.

Kohán István, erdőmérnök