II. Ramszesz rejtelmes korsói

Az egy évszázada a párizsi Louvre-ban kiállított, egyiptomi kanópusz edényeknek titulált korsók II. Ramszesz egyiptomi fáraó bebalzsamozott belső szerveit őrzik. Ám négy, hieroglifákkal borított edény nem az, aminek látszik.

Az egy évszázada a párizsi Louvre-ban kiállított, egyiptomi kanópusz edényeknek titulált korsók II. Ramszesz egyiptomi fáraó bebalzsamozott belső szerveit őrzik. Ám négy, hieroglifákkal borított edény nem az, aminek látszik.

Francia kémikusok elemzése ugyanis felfedte, hogy a korsók valójában egy későbbi korból származó, közönséges kozmetikumokat tartalmaznak. A kék korsók 1905-ben érkeztek meg a Louvre-ba. II. Ramszesz nevét viselik, és úgy tűnt, hogy bebalzsamozott emberi szerveket – többek között egy szívszövethez hasonló valamit tartalmaznak. Azonban Ramszesz szívét meghagyták testében. Ez az egyetlen szerv, melyet az egyiptomiak benn hagytak múmiáikban, így Toth isten lemérhette azokat a túlvilágon

Jacques Connan kutató szerint a korsók pontosan úgy néznek ki, mint a Tutankhamon sírjában talált kenőcsös edények, nem pedig, mint a kanópusz edények. A Louvre engedélyével a csapat mintákat vett a korsókban lévő anyagmaradványokból és azokat a petróleumgyártásban alkalmazott tömegspektrométeres és kromatográfiás technikákkal elemezte ki. Nem találtak bizonyítékot méhviaszra vagy egyéb olyan anyagokra, melyeket a balzsamozás során használtak. Viszont a nem radioaktív szénizotópok aránya tipikusan az állati zsírokét hozta, míg a zsírsavak megegyeztek a disznózsírral. Emellett olyan szokatlan molekulákat is találtak, melyek a zsírsavak és aromás alkoholok egyesüléséből jöttek létre, ilyeneket találni a fenyő- vagy cédrusfában, melyet az ókori egyiptomiak importáltak. Connan azon következtetésre jutott, hogy a korsók valószínűleg illatosított balzsamokat tartalmaztak, melyeket úgy nyertek ki, hogy az illatos fákat zsírban hevítették. A radioaktív szén-14 aránya alapján az anyag Kr.e. 1035-ből származik, plusz-mínusz 50 év. II. Ramszesz Kr.e 1213-ban halt meg. Egy sárgás porról – mely a korsóban 1905-ben lévő balzsamozott csomagok maradványa – kiderült, hogy az Kr.e. 275-ből származó, tiszta pisztáciagyanta.

A Louvre most úgy hiszi, hogy a korsókat a Napisten, Amon-Ra templomához készítették. Mivel II. Ramszesz emeltette a templomot, az ő neve szerepel a korsókon, ám azokat talán a rituális balzsamok tárolására használták, és később gyantába balzsamozott maradványok tárolására használták újra fel. (hirado.hu)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?