Holdfogyatkozás holnap hajnalban

2003 első fogyatkozása egy teljes holdfogyatkozás, mely teljes egészében sajnos csak az amerikai kontinensről figyelhető meg. A Hold belépése a Föld árnyékába helyi idő szerint holnap hajnalban 4 óra körül kezdődik, de ekkor a Hold már csupán 8-10 fokkal lesz a horizont felett, s az egyre halványuló holdkorong fokozatosan bele fog veszni a látóhatár párájába.

A Hold a Föld árnyékának északi részén fog keresztülhaladni, a teljes fázis 53 perces időtartamú lesz. Sajnos azonban ezt Szlovákiából nem élvezhetjük, mert a teljesség kezdete épp holdnyugtakor fog bekövetkezni, ezért ez már megfigyelhetetlen lesz.

A holdfogyatkozás figyelemmel kíséréséhez jó délnyugati látóhatárral rendelkező helyet válasszunk. A mostani „fél-holdfogyatkozásért” november 8-áról 9-ére virradó éjszaka kapunk kárpótlást, amikor egy újabb teljes holdfogyatkozást láthatunk – ezúttal már teljes egészében.

Holdfogyatkozások alkalmával a Föld árnyéka a Holdra vetül. Ilyenkor a Nap, a Föld és a Hold egy vonalban állnak, a jelenség tehát teliholdkor következik be. A Föld árnyékkúpja és a holdpálya metszi egymást. A méret- és távolságarányok miatt a Hold átmérőjénél mindig nagyobb átmérőjű árnyékfolt keletkezik. Égi kísérőnk legtöbbször a Föld árnyékkúpja „alatt” vagy „fölött” halad el – ez a magyarázata annak, hogy nem minden telihold alkalmával észlelhetünk holdfogyatkozást. A fogyatkozáskor fennálló geometriai viszonyok miatt a földárnyék két részre bontható: félárnyékra (penumbra) és teljes árnyékra (umbra). A félárnyékba való belépéskor a Hold fényessége csökken. Ha ezután a teljes árnyék részben halad keresztül a holdkorongon, akkor részleges holdfogyatkozás játszódik le. Teljes holdfogyatkozáskor égi kísérőnk teljes egészében az umbrába kerül.

Már az ókori görögök is megfigyelték, hogy a földárnyék alakja a Holdon mindig ív alakú, s nem egyenes vonal. Ez akkoriban igen fontos bizonyíték volt a Föld gömb alakjára. Arisztotelész a Kr. e. IV. században az árnyék ívéből megállapította, hogy a két égitest méretaránya kb. 1:3, vagyis a Föld átmérője körülbelül háromszor nagyobb a Holdénál.

A földárnyék mérete meghatározható, ha egy csillag segítségével az égbolt forgását követve ugyanarra a filmkockára többször is lefényképezzük a Holdat. Előtte ki kell próbálni a telihold fényképezéséhez szükséges expozíciós időt, mert az alulexponált képeken a földárnyék nagyobbnak, a túlexpontált képeken pedig kisebbnek tűnik. A holdfogyatkozás jelenségét – a napfogyatkozással ellentétben – védőeszköz nélkül figyelhetjük meg, a szem károsodásának veszélye nem áll fenn. Távcsövön keresztül is nyugodtan szemlélhetjük – ekkor még nagyobb élményben lesz részünk.

A teljes holdfogyatkozások ritkábbak, mint a teljes napfogyatkozások, egy-egy földrajzi helyen mégis sokkal gyakrabban figyelhetők meg. Ennek oka, hogy míg a teljes napfogyatkozás csak egy szűk sávban vonul végig a földfelszínen – az 1999-es napfogyatkozás –, addig a teljes holdfogyatkozás egy időben az egész Földről, pontosabban a Föld felszínének a feléről látható.

Ellentétben a napfogyatkozással, a Hold nem válik teljesen láthatatlanná a fogyatkozás során; halványan, többnyire vörös színben pompázva mindvégig látható marad. A Napból érkező fehér fény a Föld légkörén átszűrődve megtörik, szétszóródik, de különböző mértékben: legjobban a kék, legkevésbé a vörös összetevője. A túlnyomóan vörös árnyalatú fény halványan bár, de továbbra is megvilágítja a Holdat, mivel a légkör fénytörése bejuttat egy kis fényt a teljes árnyék területére. (Forrás: Albireo)

Fontosabb időadatok

A részleges fogyatkozás kezdete: 4:02

A teljes fogyatkozás kezdete: 5:13

A Hold lenyugszik: 5:15-kor

Az időpontok helyi időben (nyári időszámítás) vannak megadva