Halfajok végveszélyben

Erre figyelmeztette uniós kollégáit a német mezőgazdasági miniszter. Renate Künast üzenetében rámutatott: a hering és a tőkehal állománya aggasztó mértékben apadt, dacára a néhány évvel ezelőtt foganatosított lépéseknek. Olyan helyzet állt elő, hogy e fajok fenntartása az Északi- és a Balti-tengeren nem biztosítható, ha nem vezetnek be átmeneti halászati tilalmakat, illetve nem zárnak le bizonyos tengerszakaszokat teljesen a halászhajók elől. A lepényhal és a nyelvhal helyzete is aggasztó. „Összehangolt akcióra van szükség a halgazdálkodás és a mezőgazdaság, valamint a vegyipar részvételével, máskülönben ezek a fajok örökre eltűnnek tengereinkből” – hangsúlyozta.

A figyelmeztetés éppen jókor hangzott el: december 20-án ül össze ugyanis Brüsszelben az EU agrár- és halászati tanácsa. A miniszterek ezen megvitatják a veszélyeztetett halfajoknak nyújtandó segítséget is. Az EB azt tervezi, hogy a Balti-tenger keleti medencéjében hat-, míg a nyugati medencéjében három hónapos tőkehalfogási tilalmat indítványoz. Ezen belül teljes halászati tilalom alá akarja vétetni a Bornholm és Gotland szigetek, valamint a gdanski öböl környékén lévő halászati zónákat. Az Északi-tengeren a tőkehal ívási területeit akarja a bizottság lezárni a halászhajók elől. Nem sok jóval kecsegtet, hogy egyelőre csak Németország és Svédország kormánya áll ki a bizottság fenti elképzelései mellett – tette hozzá Künast.

Az ökológiai vészhelyzet egyik oka – a túlhalászás mellett – a tengerek túlzott mértékű terhelése szennyező anyagokkal, amelyek az iparból, a közlekedésből, a háztartásokból és a mezőgazdaságból kerülnek oda. Tetézi mindezt a klímaváltozás: a tengervíz melegszik. „A víznek, akárcsak a talajnak, jó az emlékezőképessége. Ezért egész Európában tovább kell csökkenteni a mezőgazdaságban használt gyomirtók, rovarirtók és műtrágya mennyiségét, különben néhány halfaj számára későn jöhet minden óvintézkedés.”