Ha a gyerek nem eszik reggel, túlsúlyos lehet!

A rossz étkezési szokások, az ételek helytelen összetétele és a kevés mozgás az oka annak, hogy megnőtt a civilizációs betegségekben szenvedő gyerekek száma.

A kiskorúak 10 százaléka kövér

A 7–10 éves gyerekek csaknem 10 százaléka túlsúlyos, vidéken többen, mint a városokban – ez derül ki a szlovákiai gyerekek étkezési szokásait feltérképező tanulmányból, amelyet a Közegész-ségügyi Hivatal végzett.

Kiderült, hogy csak a megkérdezett gyerekek alig több mint fele iszik naponta tejet, zöldségből és gyümölcsből is keveset fogyaszt, s s nem mozog annyit, amennyi szükséges lenne. Ennek egyik oka a hagyományos vidéki konyha lehet, ahol az ételek több, nem megfelelő, állati eredetű zsírokat tartalmaznak.

40% nem reggelizik

A felmérés készítőit az a tény is nyugtalanítja, hogy a gyerekek 37,5 százaléka nem reggelizik rendszeresen. Bebizonyosodott, hogy azoknak a gyerekeknek, akik naponta reggeliznek, kiegyensúlyozottabb a tápanyagfelvételük. Esetükben kisebb a valószínűsége annak, hogy elhíznak.

A felmérés rávilágított, hogy a gyerekek reggelije és a tízóraija rossz összetételű: péksüteményből, sonkából, felvágottból, édességből és édes péksüteményből áll. Az iskoláskorú gyerek számára az omega3 és omega6 esszenciális zsírsavat tartalmazó jó minőségű növényi margarinnal megkent kenyér vagy péksütemény a megfelelő. Erre a gyerekek normális fejlődéséhez nagy szükség van. Jó, ha mindezt zöldséggel, jó minőségű sonkával vagy magasabb zsírtartalmú sajttal egészítjük ki. Édesség helyett tízóraira vagy uzsonnára inkább gyümölcsöt csomagoljunk nekik.

Sok a konyhasó

Kifejezetten negatív jelenség, hogy a gyerekek 3,5-ször több konyhasót fogyasztanak, mint amennyi az ajánlott mennyiség. Keveset mozognak és egyre több időt töltenek a tévé képernyője vagy a számítógép monitorja előtt. Az ajánlás szerint az iskoláskorú gyerekeknek naponta legalább egy órát kellene közepesen erős vagy intenzív mozgással tölteniük. Az is kiderült, hogy a gyerekek csaknem fele nem uzsonnázik, vagy az ebéd és a vacsora között nagyon sok idő telik el étkezés nélkül. Természetesen estére nagyon kiéheznek, s megnő a veszélye annak, hogy ezután túl sokat esznek.

Jó hír, hogy a felmérés szerint a gyerekek 97 százaléka rendszeresen ebédel, de sajnos levest nem eszik. Nem csoda, hogy nem lakik jól rendesen, és az éhséget gyakran édességgel vagy kevésbé értékes ételekkel űzi el.

A gyermektáplálkozás szabályai abból a tényből indulnak ki, hogy szervezetük fejlődésben van. Ehhez jó minőségű építőanyagok és megfelelő energia kell, elsősorban is fehérje. Nem hiányozhatnak a gyerek étlapjáról a tej és tejtermékek, mert a fehérjén kívül meszet is tartalmaznak, ami a csontok és a fogak fejlődéséhez szükséges. Naponta legalább fél liter tejet, sajtot és savanyított tejterméket kellene fogyasztaniuk. A jó minőségű fehérje forrása a hús, a tojás és a hüvelyesek. Különösen fontosak a húsban található esszenciális aminosavak. A fejlődő szervezetnek legjobb a baromfi, a pulyka és a sovány marhahús. Benne találhatók a rendkívül fontos B-vitaminok, az ásványi anyagok (vas, cink, magnézium, foszfor, mész) és nyomelemek (szelén, réz, króm, jód), amelyek sok anyagcsere-folyamatban vesznek részt. Kiskoruktól kezdve szoktassuk rá őket a halra, ami még többszörösen telítetlen zsírsavakat is tartalmaz.

Rendkívül fontos a fejlődő szervezet számára a gyümölcs és a zöldség fogyasztása. Rostot és főleg védőanyagokat tartalmaz. Napi 3-4 adag gyümölcs és 3-4 adag zöldség ajánlott. Ásványianyag-, vitamin- és rosttartalmának köszönhetően rendkívül fontos védőhatása van a teljes kiőrlésű gabonának és a hüvelyeseknek. Ezért a teljes kiőrlésű pékárut, a zab- és kukoricapelyhet helyezzük előtérbe, és vegyük fel az étlapjára például a szóját, a csicseriborsót és a babot is.

Feldolgozta: kovács