Ha a gólya kerülővel érkezik

Bizonyított tény, nem azért csökken az élve született gyermekek száma, mert a nők kitolják az anyaság időpontját. A gond egyszerűen az, hogy Szlovákiában minden ötödik házaspár csak orvosi segítséggel válhat szülővé. – A gyermek nem vásárolható meg a boltban, az örökbe fogadható apróságok száma korlátozott, s nem mindenki képes megbarátkozni az idegen gyerek gondolatával. A minden ötödik házaspár kifejezés annyit jelent, hogy valószínűleg barátainkat, kollégáinkat, gyerekeinket érintő gondról van szó – hangsúlyozta Denisa Priadková, a Bocian (Gólya) polgári társulás vezetője. Tapasztalatból tudja, hogy a teherbe esésre tett sikertelen próbálkozást a párok, de főleg a nők, katasztrófaként élik át. Szembesülniük kell a bizonytalansággal, a várakozás feszültségével, a gyakori szövődményekkel, a stresszel, a kirekesztettség érzésével, az önmarcangoló „vétkes” keresésével, az anyagi terhekkel. A gondok ellenére egy dolog tilos: a tétlen várakozás. A „majd a következő hónapban” akkor sem megoldás, ha a házasság harmonikus, ha a háttérből a gondos anyós is segíti a fiatalokat, ha a türelmes munkáltató megfizeti alkalmazottait. Ha késik a gyermekáldás, a művi megtermékenyítéssel foglalkozó állami vagy magánközpontok segítségét kell kérni. Vannak, akik azzal riogatnak, hogy a központokban nem mindig születnek egészséges utódok. Ám megfeledkezve arról, hogy a természetes úton fogantakból sem mindig fejlődnek egészséges utódok.

– A szülés időpontját nem azért toltam ki 35 éves koromig, mert így terveztük, netán a karrierépítés miatt. Több mint 12 év alatt számtalan nőgyógyász, szakorvos látott, fájdalmas vizsgálatokon, műtéteken estem keresztül, míg a pozsonyi Iscareban kiderült, hogy a páromnak kisszámú életképes spermája van. Az orvosok szerint nagy baj van a férfiakkal, az ondómennyiség évente 2,1 százalékkal csökken. Nekünk mégis szerencsénk volt, miután vegyi úton megtisztították a spermákat, az ejakulátumból csak 5 százalék maradt, de in vitro, mesterséges megtermékenyítéssel sikerült áldott állapotba kerülnöm – mesélte a boldog édesanya, aki biztos abban, hogy segítség nélkül nem váltak volna szülőkké. – Az én esetem iskolapéldája annak, hogy a feszült várakozással telt évek kikezdik a házasságot. A férjem eleinte megértéssel figyelte erőlködésemet, átesett a szükséges vizsgálatokon, ő rendben is volt, csak elfogyott a türelme. Talán azért is, mert az első beültetés kudarccal végződött. Lelkileg összeroppantam én is, ám nem adtam fel a harcot. Másodszorra sikerült kihordanom a magzatot, gyönyörű egészséges fiam született, akit apa nélkül is felnevelek – mondta boldogan a 31 éves Szilvia.

A Bocian társulásba tömörülők összejövetelein egymást támogatják, lelkesítik a gyerekre áhítók. Akadnak közöttük, akik csak a klubban szereznek tudomást arról, kitől kérjenek tanácsot, hova forduljanak segítségért. Erőt merítünk abból, ha találkozunk azokkal, akik már anyává váltak, lélekben megerősödve vállaljuk a további megpróbáltatásokat, a küzdelmet – magyarázta a társulás elnöke. Noha az országban csökken az élve születettek száma, úgy véli, alig történik valami a gyermekvállalás serkentése érdekében. A hazai öt központból négyben végeznek művi megtermékenyítést, ám a beültetések számát az egészségbiztosítók szabják meg. Anyagi okok miatt.

– Ha az általános egészségbiztosító (VšZP) ügyfele ma jogosult is a művi megtermékenyítésre, a korlátozás miatt csak kb. 2004-ben kerül sorra. S ha életkora addig meghaladja a 38 évet, pechje van. Mert a VšZP évente általában 200, a Közös Biztosító 80, a Dôvera 60, az Istota havi 9, az Apollo havi 5 beteget engedélyez. De vajon szabad-e anyagiakra hivatkozni, ha betegség gyógyításáról van szó? A meddőség ugyanis diagnózis – hangsúlyozta Denisa Priadková. A nők nehezményezik, hogy ha bekerülnek a térített lombikbébiprogramba, a gyógyszerezés költségei – 3–8 ezer korona– őket terhelik. S ha netán a megtermékenyített és a méhbe ültetett petesejt mégsem kezd fejlődni, és a beültetést meg kell ismételni, ismét pénz adnak az orvosságokért. A harmadik kísérlet anyagi fedezését kérvényezni kell. Többen nem értik: a meddőség 6–12 éves (sikertelen) gyógyítása sokkal többe kerül, mintha a nőket azonnal besorolnák a lombikbébiprogramba úgy, mint a fejlett országokban, Csehországban, Magyarországon.

Az orvosok évek óta figyelmeztetnek a meddő házasságok számának növekedésére, miközben elismerik, csupán 10 százalékuk alkalmas a művi megtermékenyítésre. Nem várható el, hogy ezek az emberek tízezreket áldozzanak azért, hogy teljes legyen a családjuk. Mert nem mindenkinek van erre fedezete. – Nekem van egy természetes úton nemzett ötéves kisfiam, de hiába próbálkozunk egy következővel, nem megy. Marad a lombikbébiprogram, a család adja össze a szükséges 50–60 ezer koronát. Hát nem borzalmas? – tette fel a kérdést a gyermeknővér.

Szlovákiában a politikusok egyre gyakrabban példálóznak az Európai Unióval. Arról nem esik szó, hogy az EU-országokban az újszülöttek 5 százaléka, Csehországban 3 százaléka születik művi megtermékenyítéssel (ott 18 központ működik), míg Szlovákiában csupán 0,3 százaléka – hangsúlyozta Denisa Priadková, a társulás elnöke.