Gyémántlakodalom a londoni udvarban

A 81 esztendős II. Erzsébet, és 86 éves férje, Fülöp edinburgh-i herceg gyémántlakodalmát ünnepli. Az esemény példátlan a monarchia történelmében.SITA/AP-felvételErzsébet hercegnő, VI. György király leánya, és Fülöp, András görög herceg Korfun szültetett fia – anyai részről Viktória királynő ükunokája – 1947. november 20-án kelt egybe.

Nagy-Britannia, amely ma a világ 4. leggazdagabb országa, akkoriban még a háború utáni igen szűkös időket élte, és a fényes esküvő bevilágította a jegyrendszertől, végtelen sorban állásoktól, szegénységtől gyötört alattvalók komor hétköznapjait. A központi elosztást végző állami bürokrácia a hercegnőről sem feledkezett meg: Erzsébet is megkapta a kvótán felül járó 200 plusz ruhakupont, amely a korabeli rendelkezések szerint minden, esküvőre készülő menyasszonyt megilletett. Az alattvalók lelkesedését jelezte, hogy nők ezrei küldték el az ország minden sarkából a hercegnőnek saját kuponjaikat, de mivel ezek átruházása törvényileg tilos volt, az udvar lelkiismeretesen mindet visszaküldte a feladóknak.

A hercegnő által módszeresen megtakarított saját szövetjegyekből is gyönyörű esküvői ruha született. Az elefántcsontszínű, 4,5 méteres uszállyal ellátott selyemkölteményt 10 ezer gyöngy díszítette, dekorációjához a tervező Botticelli Tavasz (Primavera) című alkotásából merítette az ihletet; ez szintén a háborús nélkülözések utáni – akkor még csak remélt – újjászületésre utalt.

A több emberöltőn átívelő, súlyos családi és társadalmi válságokat átvészelő házasság története azonban még a II. világháború előtt kezdődött. Erzsébet hercegnő ugyanis már kislánykorában fülig beleszerelmesedett a „hontalan”, fiatal brit–görög nemesbe, udvari krónikások szerint már akkor, amikor először meglátta álmai hercegét. Ez 1939 júliusában történt, amikor a királyi család rövid látogatást tett a dartmouth-i haditengerészeti akadémián. Az eseményt szervező Lord Mountbatten, VI. György távoli rokona, India későbbi alkirálya – akit 40 évvel később az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) pokolgépe ölt meg – saját első unokaöccsét bízta meg a két ifjú hercegnő, a 13 éves Erzsébet és húga, Margit szórakoztatásával. Fülöp, a hercegnői kísérőnek kijelölt 18 éves dartmouth-i kadét a családi kapcsolatok révén már korábban is ismerte a királyi hölgyeket, ám az udvari évkönyvek ezt a találkozót jegyzik fel elsőként. Az elegáns, frissen végzett tengerésztisztet nem sokkal később aktív szolgálatba szólította a háború, de a kapcsolat nem szakadt meg, és a brit sajtó a 40-es évek közepétől már románcról pletykált. Nem alaptalanul: Fülöp 1947 februárjában hivatalosan lemondott a görög trónra támasztott igényéről, és Mountbatten vezetéknévvel honosított brit állampolgár lett, majd július 9-én a Buckingham-palota bejelentette az eljegyzést. A négy hónapra rá megtartott esküvőről sokan máig úgy tartják, hogy az a legfényesebb volt minden királyi frigy közül, bár ebben a máig élő véleményben szerepe van az akkori komor idők és az esemény ragyogása közötti éles kontrasztnak.

A palota és az Admiralitás között húzódó híres Mall sugárút mentén egymillióan éltették a Westminster-apátságba hintózó ifjú hercegi párt, a világ pedig elhalmozta őket ajándékokkal. Az udvar 2500-nál több ajándéktárgyat tart nyilván; akinek csak arra volt pénze, az szardíniát vagy egy zacskó cukrozott mandulát küldött a jegyeseknek, de érkezett 76 díszes zsebkendő, 30 sál, 148 pár harisnya, 16 hálóköntös, sőt egy mosógép és egy hűtőszekrény is.

Fülöp és az esküvő után öt évvel trónra lépő Erzsébet frigye az utolsó tartósnak bizonyult házasság a Windsor-ház eddigi történetében. A házaspár négy gyermeke közül három – Károly trónörökös, András yorki herceg és Anna hercegnő – elvált, és már csak a legkisebb királyfi, Eduárd herceg él együtt első hitvesével. Károly és az éppen tíz éve autóbalesetben meghalt Diana hercegnő kölcsönös házasságtörésekkel tarkított, válásba, majd tragédiába torkolló családi botrányát sokan a brit monarchia egyik legsúlyosabb válságának tartják.

E viharok sem sodorták azonban zátonyra a királyság intézményét, amelynek fő pillére egyértelműen Erzsébet királynő és az edinburgh-i herceg – minden mendemonda ellenére – sziklaszilárd házassága.