Föld – emberek nélkül

John Cairns amerikai környezetvédelmi szakértő, a virginiai egyetem tudósa elképzelte az ember nélküli Földet. Látomásai szerint az utolsó ember eltűnése után három héttel a libák és kacsák merészkednek be elsőként az ember házaiba. Már nem érzik az emberszagot. Utánuk őzek és szarvasok bámulják a néma tévékészülékeket. Tizenkét héttel később nyulak és mókusok bukkannak fel a kertben. Énekesmadarak raknak fészket az erkélyeken, a hálószobák franciaágyain. Harminc hétre rá hódok népesítik be a patakokat. A rókák kukákat borogatnak, élelmiszerraktárakat fosztogatnak.

Két nyár elteltével elburjánzik a gyom, fű nő az aszfaltrepedésekben is. Éjszakánként farkas üvölt a városháza előtt.

Négy nyár múltán fák nőnek a toronyházak falán, mint a meredek sziklákon. Sólymok fészkelnek az épületek ormain.

Öt év alatt benépesítik az őzfalkák az autópályákat. Ritka gyomnövények virágporával táplálkoznak, amelyeket emésztetlenül juttatnak vissza a természetbe. Ürülékükkel mindenhova elviszik az encián (tárnics), a gyűszűvirág, a boroszlán és egyéb gyomok magvait.

A flórarobbanás következményeként lehűl az éghajlat. Kevesebb lesz a széndioxid a levegőben, több a víz (pára) a légkörben. Szőkőárak sora jön, az utcák folyókká változnak. Az erőművek duzzasztott tavai elmocsarasodnak. A gátak elmállanak, töredeznek. Számos állatfaj, például a galambok, patkányok, egerek, amelyeknek szükségük van az emberre, kihal. Néhány faj (disznó, ló, kutya) ismét vaddá változik. Egy évszázad alatt Európa olyan őserdővé válik, mint amilyen a mexikói maya piramisok környékén látható. 1000 év múlva az északi féltekén mindenütt füves pusztaságok lesznek, melyeken hatalmas bölénycsordák vonulnak. Olyanná válik a természet, mint volt a Vadnyugat a sziú indiánok korában. A Föld egy nagy vadasparkká alakul vissza. Ez volt egykor a paradicsom?