Fogynak a pingvinek a Déli-sarkon

Budapest. Az Antarktiszon élő pingvinek fennmaradása bizonytalanná vált a globális felmelegedés miatt – tudatta közleményében a WWF Magyarország, a nemzetközi természetvédelmi szervezet tanulmányára hivatkozva.

A tanulmány elkészítéséhez a Déli-sarkon élő négy pingvinfaj állományát vizsgálták meg. Az eredmények azt mutatták, hogy egyre nehezebb életkörülmények között élnek a kantáros-, a szamár-, a császár- és az Adelie-pingvinek. Egyrészt azért, mert a globális felmelegedés következtében eltű?nik a jégtakaró, ahol fiókáikat felnevelik, másrészt a felmelegedés és a túlhalászás együttes hatása miatt egyre kevesebb élelmet találnak. Az Antarktisz ötször gyorsabban melegszik a bolygó más területeinél. A déli óceánokon egészen 3000 méter mélységig mérhető a hőmérséklet-emelkedés.

Az Antarktiszon a tengeri jégtakaró kiterjedése 40 százalékkal kisebb, mint 26 évvel ezelőtt. Ez a kantáros pingvinek fő táplálékát adó apró rákok, a krillek mennyiségének csökkenéséhez vezetett. Egyes kolóniáik egyedszáma 30–60 százalékkal csökkent, mivel a kevesebb táplálék miatt kevesebb fiókát tudnak felnevelni. Ugyanez tapasztalható a szamárpingvineknél is, amelyek a túlhalászás következtében fogyatkozó halállomány miatt rákényszerülnek a krillek fogyasztására.

A világon élő legnagyobb testű pingvin, a fenséges császárpingvin kolóniái közül többnek is megfeleződött az egyedszáma az elmúlt 50 évben, mivel az enyhébb telek és a viharosabb szelek következtében egyre vékonyabb jégtakarón kell felnevelniük fiókáikat. Előfordul, hogy a jégpáncél hamarabb olvad el, mint ahogy a fiókák felnőnek és úszni tudnak, így ilyenkor a biztos pusztulás vár rájuk.