A szebb napokat megélt falu kong az ürességtől. A fiatalokat elcsábította a nagyváros. Maradtak a kicsinyke vagyonukhoz ragaszkodó idős emberek. Városlakó újgazdagok vásárolják fel a megüresedett ingatlanokat, felújítás után hétvégi háznak használják. Kockázat nélküli befektetés.
Életmentő kutyabarát
A romokban heverő kemence javítását messziről hozott szakemberre bízta. A mester jó munkát végzett, a sütöde működőképes. Az udvar dísze lett a fafaragásokkal cicomázott kerekeskút, az ízlésesen konzervált szénásszekér. A tulajdonos rendszertelenül látogatta az újjávarázsolt birtokot, őrzését így két szép farkaskutyára bízta. Az emberek tudták, a hentes kutyái hatalmas velős csont mellé nyers húst is kapnak. Aki tehette, kerülte a portát.
Ilonka néni a faluban született, dolgozott, öregedett meg. Kedves kutyájával, Pajtival naponta órákat beszélget. A kutya megköszöni a törődést, hűségesen védelmezi gazdáját, a rábízott portát. A magára maradt idős hölgy hálaadó litániára sietve lerövidítette a kápolnához vezető utat, amikor a hentes kiszabadult kutyái körbe fogták. Morogva vicsorított a két agresszív eb. Ilonka néni görbebotjával, hangos szóval hessegette a támdó állatokat, ám az öregebb kutya elkapta a karját.
– Segítség, segítség – kiáltozta panaszosan a lendülettől földre rogyva –, gyere, Pajti, segíts!
A hívó szóra a kutya átugorva a korhadozó léckerítést, futott, rohant, fülei a fejéhez simultak. A túlerővel nem törődve, ugrás közben kinyitotta izmos állkapcsát, nyála fröccsent. Rátapadt a támadó eb nyakára, a fiatalabb kutya farkát behúzva, nyüszítve hátrált.
A kórházban elsősegélyben részesítették az asszonyt. A szolgálatos orvos javaslatára éjszakára az osztályon tartották. Másnap betegszobája ajtaján a főorvos kopogtatott. – Szervusz, Ilonka, olvastam a jelentést, tudom, mi történt. – Ismerték egymást a gimnáziumi évekből. – Hogy érzed magad? – kérdezte a doktor.
– Te, Tóni – keresztnevén szólította a főorvost –, a divatos darvini elméletet, amit elfogadtunk, tanítottunk, arról, hogy az állatok nem gondolkoznak, töretlenül hiszed tovább?
A főorvos bizalmasan kacsintott, és letelepedett az ágy szélére.
– Folytasd – biztatta.
– Tudom, érzem, Pajti kutyám gyakran gondolkodik, ilyenkor diónyi sötét szemeivel darabig figyel, látom, használja kutyaeszét. Hízelkedik, ha rosszat tesz. Bűnbánó tekintete engeszteli a jéghideg szívet. Érkezésemkor megnyalja a kezemet, távozásomkor bús tekintete messze kísér. Tessék, nevess ki, ilyen lettem, így gondolkodom.
– Tévedsz, nem nevetlek ki. A hűség, a ragaszkodás, biflázott elméleteket döntenek romba. Egyetértek, az izmusokban előfordultak tévedések, szarvashibák – majd megpaskolta betege naptól barna, finom arcát.
– Vigyázz magadra! Ja igen, akarsz feljelentést tenni?
– Nem, állatok ellen soha nem teszek feljelentést!
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.