Egy fogszilánk adta a döntő bizonyítékot

Hatsepszut múmiája a kairói múzeumban láthatóReuters-felvételA tudományos szenzációról szerdán számolt be Zahi Havasz, Egyiptom főrégésze. Hatsepszut királynőre vonatkozólag a döntő bizonyítékot az az őrlőfogszilánk jelentette, amelyet az ő nevét viselő – 1881-ben felfedezett – temetkezési edényben, kanopéban találtak. Ez a fogtöredék tökéletesen illett az ötvenévesen csontrákban elhunyt királynő felső állkapcsának egyik őrlőfogába, kitöltötte az abból hiányzó részt. Noha a DNS-vizsgálatok még nem fejeződtek be, a főrégész hangsúlyozta: az őrlőfog és az előzetes DNS-vizsgálati eredmények, valamint a háromdimenziós szkennerrel végzett vizsgálatok tökéletesen elegendőek ahhoz, hogy a tudósok biztosak legyenek a dolgukban.

A DNS-vizsgálatok Hatsepszut és nagyanyja, Ahmóze-Nefertari (a 18. dinasztia megalapítójának felesége) génkészletének összevetésére irányulnak, és a hasonlóságot megállapították. Ezzel szemben egyes szakemberek némi kételyüknek adtak hangot Hatsepszut azonosításának teljes bizonyosságát illetően.

Zahi Havasz ugyanakkor bejelentette, arról a múmiáról, amelyről eddig azt tartották, hogy a 18. dinasztiához tartozó nagy hódító, I. Tutmózisz fáraónak – és mellesleg Hatsepszut apjának – bebalzsamozott maradványa, minden kétséget kizáró módon bebizonyosodott, hogy nem lehet I. Tutmóziszé. A szkenneres vizsgálaton ugyanis megállapítást nyert, hogy a múmia kéztartása nem lehet egy fáraóé, a múmiát tartalmazó szarkofág sem olyan, mint amely megillet egy fáraót, kora pedig láthatólag magasabb, mint amennyit megért I. Tutmózisz. Végül pedig: egy nyilat észleltek a bebalzsamozott tetemben, amit Zahi Havasz szintén kizáró okként említett.

Számos fáraó múmiáját azért nehéz azonosítani, mert haláluk után a politikai helyzet megváltozott. Hatsepszut sírját például kifosztották, a királynő múmiáját elhurcolták. Ennek valószínűleg az volt az oka, hogy a királynő egyfajta puccsal szerezte meg a fáraói címet azt követően, hogy férje, II. Tutmózisz fáraó (aki I. Tutmózisz fáraó második feleségének fia volt), meghalt. Ekkor a fáraó egyetlen, de nem tőle, Hatsepszuttól, hanem egy alacsonyabb rangú feleségétől származó fia helyett ő maga lépett a trónra és 21 éven át kemény kézzel – férfi ruhát öltve – uralkodott.

Hatsepszut valószínüleg i.e. 1482-ben bekövetkezett halála után viszont mostohafia lett a fáraó III. Tutmózisz néven és megpróbált megsemmisíteni az őt kisemmiző királynőről szóló minden feljegyzést és emléket.

Több száz évvel később, egy zűrzavaros időszakban a papok negyven fáraó múmiáját – a temetkezési edényekkel, köztük a Hatsepszut őrlőfogszilánkját tartalmazó kanopéval együtt – Deir al-Bahariba szállíttatták, hogy megóvják őket a sírrablóktól. Nem sejthették, hogy ily módon a több ezer évvel későbbi történetíróknak őrzik meg a bizonyítékokat. (MTI, ú)