Egy félanalfabéta naplója

Vincenzo Rabito, aki 1899-ben született a Ragusa közeli Chiara Monte Gulfiban, nyugdíjas korában egy régi Olivetti írógépen pötyögtette le az 1027 oldalas naplót szicíliai nyelvjárásban. 1981-ben bekövetkezett halála után fia összerendezte apja írásait, és 1999-ben elküldte őket a Pieve Santo Stefano Nemzeti Naplóarchívumnak azzal a kéréssel, hogy nevezzék be azt a minden évben megrendezett Pieve-Banca Toscana díjért kiírt versenyre. 2000-ben a napló kapta meg a legnagyobb elismerést, de a zsűri, amely kevés reményt látott arra, hogy kiadót találjanak rá, úgy mutatta be, mint olyan remekművet, amelyet sohasem fognak az emberek olvasni.

A némileg rövidített és olvashatóbbá tett naplót végül most az egyik legnevesebb olasz kiadó, az Einaudi publikálta Bolond föld (Terra matta) címmel. Az archívumot azonban továbbra is sokan felkeresik, hogy eredetiben olvashassák Vinvenzo Rabito sorait – írta a Panorama című olasz hetilap.

A szicíliai napszámos, aki saját történetét belehelyezte az adott korba, olyan élő, lüktető képet festett a XX. század Olaszországáról, amely sok akadémiai műből hiányzik. Rabito végigharcolta a két világháborút, átélte a fasizmust, az emigrációt, a szicíliai mindennapokat, a csempészek nehéz, veszélyekkel teli életét, a munkanélküliséget, a szegénységet.

Az egyszerű, iskolázatlan embert is foglalkoztatta a háború szörnyűsége. Az egyik élményéről így filozofált: „Az osztrákokat, akiket ott találtunk, mind leöltük, mint a birkákat vagy a disznókat, mert abban a szerencsétlen pillanatban nem voltak keresztények, hanem mészárosok, hóhérok, és én is azt kérdeztem magamtól, hogy lehet, hogy Vincenzo Rabito ilyen öldöklést csinált október 28 reggelén”.

A naplóíró, aki minden szó után pontosvesszőt tett, azt is őszintén megírta, hogy családi vagy személyes érdekeinek megfelelően hol fasiszta, hol kommunista, hol szociáldemokrata, hol pedig kereszténydemokrata volt.

ĺrás közben azon is elgondolkodott, hogy miért is készít naplót. És arra a következtetésre jutott, hogy alapvetően boldogtalan házasélete, az anyagi érdek által vezérelt asszonyválasztás motiválta.