A Demokraták leporolták Fico korábbi ötletét, hogy menesszék a kormányát

A Demokraták szinte napra pontosan egy évvel a tavaly őszi parlamenti választás után jelentették be, hogy aláírásgyűjtésbe kezdenek, mivel népszavazás útján szeretnék lerövidíteni a negyedik Fico-kormány hivatali idejét. A Demokraták elnöke, Jaroslav Naď szerint a koalíciós trió békét, nyugalmat és jólétet ígért, az emberek azonban „káoszt és veszekedést” kaptak a megválasztásukért cserébe.

Meglepő fordulat

Nem ez az első eset, hogy az ellenzék táborát erősítő politikusok népszavazás útján szeretnék meneszteni az aktuális kormányt. A jelenlegi miniszterelnök, Robert Fico (Smer) az előző választási ciklusban ellenzéki politikusként kétszer is próbálkozott hasonló taktikával. Az első kísérlet az Alkotmánybíróság döntése miatt fulladt kudarcba, másodszor viszont sor került a népszavazásra. Mivel azonban mindössze a polgárok 27 százaléka járult urnához, a voksolás érvénytelen volt. A Demokraták kezdeményezése tehát nem az ötlet eredetisége miatt döbbentette meg a lakosokat. A parlamenten kívüli párt elsősorban az irányváltásukkal okozott meglepetést.

A jelenleg Demokrata színekben politizáló Juraj Šeliga, aki a Smer által kezdeményezett népszavazások idején kormánypárti képviselő volt, akkoriban úgy értékelte Robert Fico és kollégái törekvéseit, hogy „a demokratikus választásokon elnyert mandátum legitimitását nem áshatja alá, ha megváltozik a társadalomban uralkodó politikai hangulat.” A korábbi kormányfő, Eduard Heger, aki napjainkban a Demokraták egyik alelnöke, ugyancsak arra figyelmeztetett, hogy kabinetje négy évre kapott mandátumot.

A Demokraták politikusai most azzal magyarázzák a véleményváltást, hogy az utóbbi hónapokban a politikai színtér átrendeződése mellett az ország jogi helyzete is megváltozott.

Vonakodó ellenzék

Bár a Demokraták saját elmondásuk szerint határozott elképzeléssel rendelkeznek, pontosan tudják, hogy tervük sikere nem rajtuk áll vagy bukik. Ahhoz, hogy révbe érjenek, először 350 ezer aláírást kell összegyűjteniük a választóktól. Ha ez sikerült, az államfő kezében a döntés, hogy ellenőrizteti -e a kérdések alkotmányosságát, esetleg a népszavazás kiírása mellett dönt. Ahhoz, hogy a népszavazás végül érvényes is legyen, a szavazásra jogosult polgárok legalább felének voksolnia kell. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a Demokratáknak segítségre lesz szükségük, ha valóban mobilizálni szeretnék a lakosokat.

Meghívjuk az összes parlamenti ellenzéki pártot, a Progresszív Szlovákiát, a KDH-t, az SaS-t és a Szlovákia mozgalmat is 

– hangsúlyozta Naď, aki a törvényhozásból kimaradt pártokat is együttműködésre szólította fel. Egyelőre azonban az említett tömörülések egyike sem támogatta a Demokraták törekvéseit. Az SaS homályos közleményben reagált, mely szerint tiszteletben tartják a népszavazás intézményét, a KDH nem kívánta kommentálni a felhívást. A Progresszív Szlovákia és a Szlovákia mozgalmak pedig arra figyelmeztetnek, egyáltalán nem garantált, hogy a kezdeményezésnek bármilyen konkrét hatása lenne.

Alkotmányos akadályok

A Demokraták népszavazásának sikere azonban nem csak az ellenzéki pártok támogatásán múlik. A parlamenten kívüli párt kérdéseinek egy része az Alkotmánybíróság szűrőjén is fennakadhat. A legtöbb alkotmányjogász arra figyelmeztet, hogy a Demokraták által javasolt első kérdés, amiben arra keresik a választ, a polgárok egyetértenek -e a választási ciklus lerövidítésével, a Smer korábban alkotmányellenesnek ítélt megfogalmazására emlékeztet.

„Az első népszavazási kérdés megfogalmazása tehát nem tartja tiszteletben az Alkotmánybíróság 2021-es és 2022-es határozatainak következtetéseit. Ez nem azt jelenti, hogy az állampolgárok nem kezdeményezhetik a parlament feloszlatását. Megtehetik, de előbb egy érvényes népszavazással olyan alkotmányos alapot kell teremteniük, ami bármelyik parlamentre alkalmazható lehet” – magyarázta több sajtótermék érdeklődésére Vincent Bujňák alkotmányjogász, a pozsonyi Comenius Egyetem oktatója, aki egyúttal azt is jelezte, ha a Smer 27 százalékos részvétellel zárult népszavazása sikeres lett volna, az említett alkotmányos alap adott lenne.

Bár Robert Fico és miniszterei nem látnak okot a kabinet feloszlatására, nem fogják bírálni a Demokraták törekvéseit, hiszen korábban maguk is így próbálták leváltani a kormányt. „Ha a párt ezt szeretné csinálni, senki nem fogja őket megakadályozni” – jelentette ki a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas).