De akkor hány lába van?

Időnként nálunk is megjelennek a vaspondrók, amelyek gyorsan szaporodnak, s ahol beveszik magukat a zöldséges-kertekbe, villámgyorsan tarra zabálják a veteményest, sőt: beveszik magukat a lakóházakba is.

Megállítják a vonatot is

Amellett kellemetlen a szaguk is és ha tömegesen kelnek át az úton, azt olajjal felhintett, megcsúszást oktató tanpályához hasonlóvá változtatják. Előfordult, hogy a vasúti pálya síneire tömegesen felkapaszkodott vaspondrók síkos testén a mozdony kerekei megforogtak, a mozdony vezetője képtelen volt a szerelvényt megindítani.

A vaspondrók a sokféle ezerlábúak egyik válfaját alkotják. Jellemzőjük, hogy testük két szelvénye együttesen páros szelvényt (duci fánkra emlékeztető, sötét színű gyűrűt) alkot, amelyből két pár láb nő ki. Kivéve az első és végső szelvényeket, amelyekhez egy-egy pár láb tartozik. Sokszor igen hosszúra nő a szelvények alkotta „kígyó”, a trópusokon előfordul 140 lábú, 20 centinél hoszszabb féreg is. Érdekes, hogy hegyes végű lábaikon nem lépnek, hanem azokat kissé felkapkodva haladnak, mint a spiccen táncoló balerinák.

Nincs ezer lába

A nálunk előforduló vaspondró nősténye négy centire is megnő. Baj esetén összekuporodik, s bűzös váladékot bocsát ki. Amihez hozzá ér, azt így táplálkozás szempontjából – még megtisztítva is – élvezhetetlenné is teszi.

Noha a fajt ezerlábúaknak nevezik, a legnagyobbaknak sincs ezer lábuk. Az eddig megismertek közül az Illacle plenipes (rengeteg-lábú) változat tartotta a rekordot, 333 pár lábbal. Ám ezzel a kaliforniai lénnyel 1926 óta egyetlen kutatónak sem sikerült találkoznia. Viszont most, nyolcvan év elmúltával a Kelet-Kaliforniai Egyetemen a nagydoktori disszertációjára készülő Paul Marek rovarkutató a közeli San Benito völgyben (az eleinte az ott lakók nagyotmondásnak tartott információi alapján) csipeszvégre kapott néhányat.

A technika segített

A laboratóriumi terráriumában aztán figyelmesen megfigyelte a 666 lábúakat, és a látottakat a legkorszerűbb technikai eszközökkel rögzítette is a munkájához. Az egyik felvételen 1270-szeresre nagyított testrészlet látható és megfigyelhető a hím nemiszerv, amelynek a nőstényéhez dörzsöléssel adja át a hím a termékenyítő anyagot.

Egy másik képen hétszeresre nagyítva látható egy éppen violin-kulcs alakra összetekeredett, kinyújtva mintegy két centiméter hosszúságú, 666 lábú féreg.

Arra, hogy találnak-e valaha valóban ezerlábút, Paul Marek szerint megvan az esély, mert ezek az állatok kedvezően nedves, meleg, féltrópusi körülmények között folyamatosan mind hosszabbra nőnek, szaporodó testszelvényeiken további láb-párjaik fejlődnek.

Lehet, hogy az éghajlat melegedése révén még hosszabbra nőhetnek, de számolni kell azzal, hogy az éghajlatváltozás kedvez majd természetes ellenségeik fejlődésének is. Ezért csak azon egyedeknek lesz esélyük ezer lábra, amelyek elrejtőzhetnek a ragadozóik elől, vagy valamiképpen elriasztják azokat. De az esély valóságos!