Bolygók a kora esti égbolton

A Merkúr a Naprendszer első bolygója, amelyet csak ritkán lehet megfigyelni, a Mars már rég távol jár tőlünk, így fénye is halványabb, a Szaturnusz gyűrűje és legnagyobb holdja, a Titán kisebb távcsővel is kivehető, a Jupiter pedig fényesen a délkeleti, ill. déli égbolton világít, és naplemente után az első csillagként figyelhető meg.

Június 15–17-én a Mars és a Szaturnusz egymás égi szomszédjává válik – az esemény szépségét a csillagok közti különleges helyzetük fokozza. A Mars ezekben a napokban lép be látszólag az ún. M44-es csillaghalmazba, amely a Rák csillagkép közepén található. A halmaz, amelyet Jászol néven is ismerünk, sötét éjszakákon át szabad szemmel is megfigyelhető. Csillagászati viszonylatban fiatal csillagokból áll, amelyek egy irányban mozognak; koruk 730 millió év és távolságuk tőlünk kb. 5 770 000 000 000 kilométer.

A Merkúrt 45 perccel napnyugta után kell keresni a nyugati égbolton. A Marsot és a Szaturnuszt, ill. a laza csillaghalmazt valamivel magasabban kell keresni. Egy vadásztávcsövön keresztül csillagokban gazdag mezőt kellene megfigyelnünk egy vöröses és egy sárgás fényű csillaggal társulva. A Jupitert a délkeleti égbolton kell keresni, a fényessége könnyen elárulja majd, és egy kisebb távcsövön át is korongként látjuk majd a négy legfényesebb holdjával (Io, Europa, Ganymed és Kalliszto) körülvéve.