Biológiai alapja van a halálközeli élményeknek

A több mint 2000 éve hasonlóan leírt halálközeli élményeknek nem misztikus, hanem biológiai alapja van: stressz hatására bekövetkező, félig éber, félig alvó agyállapotról van szó, amely az arra hajlamosaknál gyakrabban fordul elő – vélik amerikai kutatók. A racionalitás hívei a halálközeli élményeket eddig az agy vérellátási zavarával magyarázták.

Kevin Nelson amerikai neurofiziológus szerint a jelenségnek semmi köze sincs a halálhoz, hanem alvási rendellenességről van szó, mikor az agy egyik fele váratlanul a gyors szemmozgásos alvás (REM) fázisába lép. Ez az ún. REM intrusion (behatolás) a váratlan elalvással járó narkolepszia jellemző tünete, és bonyolult hallucinációkat és testen kívüli élményeket okoz.

Elméletét igazolandó Nelson halálközeli élményről beszámoló 55 személynél vizsgálta a REM intrusion gyakoriságát. Az életveszély okai között szerepelt ájulás, szívroham, közlekedési baleset, villámcsapás, valamint sebészeti operáció. Kontrollcsoportnak nemben és korban hozzájuk illő, egészséges önkénteseket választott. A halálközeli élményt átélő csoport 60 százalékának voltak REM intrusion élményei, míg ez az egészségeseknél csak 24 százaléknál fordult elő ilyen. Ráadásul a halálközeliek REM élményei részletesebbek voltak, nem egyszerű alvás közbeni bénultságról számoltak be, hanem hallucinációikat is átéltek.

Maga a REM intrusion jelenség sokkal gyakoribb, mint gondolták. Az emberek 40 százaléka átélte már az alvás közbeni bénulást. Ilyenkor agyának egy része ébren volt, a másik pedig a könnyű alvás állapotában, és úgy érezte, hogy megbénult a teste. Ez szörnyű érzés is lehet, különösképpen, ha mellkasi szorongással kísért hallucinációs látványokkal vagy hangokkal jár együtt. Alvás közbeni bénulással szoktak magyarázni sok természetfölötti élményt, mint a boszorkányrontást, a holtak látogatását, valamint az utóbbi időben az ufó-zaklatásokat.

A halálközeli élményekről szóló beszámolók több közös spirituális motívuma alapvető emberi ösztönökből fakad. Szerepel a történetekben a vissza nem térés határvonala, melynek átlépése halálhoz vezet, és megjelenik egy személy, aki azt tanácsolja, vissza kell fordulni. A személy vallástól függően más és más, a keresztényeknél általában Krisztus, a hinduknál Yamraj, a holtak istene. Nelson szerint a mesélők azért fűzik ugyanarra a spirituális szálra a történetet, mert azt hiszik, lennie kell benne spirituális elemnek – ismertette a Neurology cikkét a The New Scientist című angol folyóirat honlapja.