Biogáz-telep létesítése

Az ismert indián közmondás szerint „a Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön”. Ez a gondolkodó ember figyelmét fel kell hívja arra, hogy az egyre nagyobb szükségleteit lehetőleg úgy elégítse ki, hogy közben a környezetet ne tegye visszavonhatatlanul tönkre. S noha rohanó világunkban egyre nagyobb mértékben a pénz az úr, van rá példa, hogy az ellentétesnek tűnő érdekek megférhetnek egymás mellett, sőt, mi több, a környezetkímélő eljárások alkalmazásával tevékenységeinket még gazdaságossá is lehet tenni. Erre kínál lehetőséget a biogáz üzem létesítése, amelynek gazdasági vonatkozásait Mészáros László magyarországi adatokra alapozott összefoglalója alapján ismertetjük.

Európa szerte, így Magyarországon is túltermelés folyik a mezőgazdaságban, mely nagy gondokat okoz a tárolásnál és még nagyobbat a felesleg értékesítésénél. Ezt a felhalmozódott készletet biogáz-üzemekben rentábilisan lehetne felhasználni, miközben az oly sok gondot okozó hígtrágyát is át lehetne alakítani, nem is beszélve az állati eredetű hulladékok feldolgozásáról.

A biogáz-üzemben gyakorlatilag mindenféle szerves anyag felhasználható, csak a fermentálandó anyag méretei fontosak. A nagyobb méretű részeket szecskázóval kell feldarabolni a könnyebb keverés és elegyíthetőség érdekében. A szemes kukoricánál is gyorsabb a lebomlás, ha a szemeket szétroppantjuk. Az esős időszakban a kukoricaszem nagyon nehezen veszíti el a víztartalmát, ezért kombájntisztán betárolni lehetetlen. A szárítási költség az amúgy sem túl magas árbevételt tovább csökkenti, amivel a profit is csökken. Ha fermentáló üzemben hasznosítjuk a felesleges kukoricát, akkor pl. nem kell a szárítási költségekkel számolni. Természetesen csak a feleslegben levő termést lehet így felhasználni. A takarmányozási célra szánt terményt viszont tisztítani kell, és légszárazra (13–14% víztartalom) kell szárítani. A szemesen betakarított kukorica 94–95%-os tisztaságú, és 5–15%-ban tartalmaz törött és sérült szemeket

A keletkező melléktermék tört szemeket (ocsú), csutkamorzsalékot, idegen- és gyommagvakat stb. tartalmaz. Ez a rész takarmányozási célra alkalmatlan. A megtervezett biogáz-üzemben a hígtrágya képezi a fermentálandó szubsztrátum bázisát, ehhez adagoljuk a sertéstelepen képződő szilárd trágyát, sertéshullákat és vágóhídi melléktermékeket. A biomassza megfelelő (14–15% szárazanyag-tartalmú) sűrűségének eléréséhez dúsítás céljából 28%-os nedvességtartalmú kukoricát és gabonaocsút kell adagolni. Magyarországon törvényi szabályozás biztosítja – megújuló energiaforrásból termelt áram esetén, 100 kW villamos teljesítmény felett – a kötelező átvételt, a hozzá tartozó rendelet pedig az átvételi árat határozta meg. A jelenleg érvényes átvételi árakkal számolva az így termelt villamos energia értékesítéséből származó éves árbevétel meghaladhatja az 53 millió Ft-ot. A biogáz-üzem rentabilitását nagymértékben javítja a hígtrágyát szolgáló sertéstelep hűtését-fűtését ellátó, melléktermékként képződő melegvíz felhasználása során realizálódott költségcsökkentés. A biogáz-telepen termelődött biohumusz pedig a talajerő-pótlás eszközeként a műtrágya-felhasználást szoríthatja viszsza, mellyel a növénytermesztési ágazatban is jelentős költségcsökkentést lehetne elérni. Jól látható az is, hogy nem csak az áram eladásából származik jövedelem, de példámban – az egyszerűbb kezelés és érthetőség érdekében – csak ezt a részt vettem figyelembe. A szubsztrátum megfelelő sűrűségének eléréséhez használt ocsúnak nincs értéke, vagy csak minimális, a kukoricánál viszont már érdemes a költségszámításokat elvégezni. Ha a 28% vizet tartalmazó kukoricát le kell szárítani 14%-ra, akkor a naponta felhasznált 3000 kg mennyiség szárítási + tisztítási költsége 26736 Ft (szárítóüzemi adat), ráadásul a 14% víz elvesztésével és a 3% szemét kirostálásával már csak 2436 kg kukorica ajánlható fel az államnak intervencióra.

A biogáz-üzem éves szinten 18615000 Ft értékű, magas nedvességtartalmú kukoricát vásárol, és az áram eladásából 53038000 Ft nettó árbevételre tesz szert, így 34423000 Ft lesz a nettó jövedelme. A fenti számítások alapján megállapítható, hogy ezek a biohulladékra alapozott, „zöld” áramot termelő rendszerek gazdaságosan üzemeltethetők. A szélerőművekkel és a napenergiát hasznosító napkollektorokkal ellentétben a biogáz-telepek az időjárástól függetlenül, folyamatosan és az áramtermelést illetően nagyobb fluktuációktól mentesen működtethetők. A közeljövőben nagy erőműépítési hullám várható, de a felhasznált tüzelőanyag még kérdéses. Szakemberek véleménye szerint a nagy szélerőmű-parkok építése veszélybe sodorhatná a teljes áramellátó rendszer működését, ugyanis kiszámíthatatlan, hogy mikor és milyen intenzitással fúj a szél. (w)