Az EU zöldségpiaci reformja

Az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei nemrégiben egyhangú politikai megállapodásra jutottak az említett ágazatok közös piaci szervezésével kapcsolatos átfogó reformról, amely ezeket az ágazatokat összehangolja a megreformált közös agrárpolitika többi részével. A reform növeli a gyümölcs- és zöldségágazat versenyképességét és piacorientáltságát, csökkenti a válságok okozta bevételi ingadozásokat, ösztönzi a fogyasztást, és ezáltal hozzájárul a közegészség javításához, valamint fejleszti a környezetvédelmet. A módosítások célja, hogy még több termelőt sarkalljon a termelői szervezetekbe való belépésre, a termelői szervezetek számára szélesebb eszköztárat nyújtson a válságkezeléshez, a gyümölcs- és zöldségágazatot egységes támogatási rendszerbe integrálja, előírja a környezetvédelmi intézkedésekre fordítandó kiadások minimális szintjét, növelje az ökológiai termelés és a promóciós intézkedések uniós finanszírozását, valamint, hogy a gyümölcs- és zöldségágazatban eltörölje az exporttámogatásokat. A reform 2008-ban lép hatályba.

„Rendkívül elégedett vagyok a végeredménnyel, amely az ágazatot versenyképesebbé és piacorientáltabbá teszi, és remélhetőleg több zöldség és gyümölcs fogyasztására ösztönzi a polgárokat – nyilatkozta Mariann Fischer Boel, mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos. – Különösen nagy örömömre szolgál, hogy a reformot valamennyi tagállam támogatta. A régimódi, termeléstől függő támogatásokat felváltják a termeléstől függetlenített kifizetések. A reform ösztönzi a termelők szövetkezését, akik ezáltal erősebbé válnak. Meghatározott programok segítségnyújtást biztosítanak válságok idején, továbbá nagyobb hangsúlyt kap a környezetvédelem. Ezenkívül több fogyasztásösztönző intézkedést is bevezettünk, most pedig egy részletes hatástanulmány alapján javaslatot teszünk az iskolai zöldség- és gyümölcsprogramra.”

A reform elemei:Termelői szervezetek

A termelői szervezetek rugalmasabban működhetnek, és egyszerűsödnek a rájuk vonatkozó szabályok. Létrehozásuk ösztönzésére az új rendszer kiegészítő támogatást (50 százalék helyett 60 százalékos közösségi társfinanszírozást) vezet be azokon a területeken, ahol termelői szervezetek által előállított termékek aránya nem éri el a 20 százalékot, valamint különösen az új tagállamokban. A tagállamok és a termelői szervezetek operatív programokat dolgoznak ki a nemzeti stratégia alapján.

Válságkezelés

A válságkezelést a termelői szervezeteken keresztül szervezik meg (50 százalékos közösségi társfinanszírozás mellett). A válságkezelési eszközök közé tartozik a zöld szüret/be nem takarítás, a promóciós és kommunikációs eszközök alkalmazása válsághelyzetben, a képzés, a betakarítási biztosítás, a bankkölcsönök megszerzésére irányuló segítségnyújtás, valamint a befektetési alapok felállításához kapcsolódó igazgatási költségek finanszírozása. A termelői szervezetek 50 százalékos társfinanszírozás mellett vonhatnak ki árut a piacról. A többek között iskoláknak biztosított ingyenes termékek szétosztása miatt szükséges árukivonást 100 százalékban a Közösség fizeti. A termelői szervezeteknek nyújtott támogatás továbbra is a forgalomba hozott termékek összértékének 4,1 százalékára korlátozódik, ez azonban a 4,6 százalékot is elérheti, amennyiben a többletet kizárólag válságmegelőzésre és -kezelésre használják fel.

A válságkezelési intézkedések meghosszabbítására három évig állami támogatás nyújtható azoknak a termelőknek, akik szerződést kötnek valamely termelői szervezettel, de annak nem tagjai. A tagsággal nem rendelkező termelők kompenzációja a termelői szervezetek tagjai által kapott közösségi támogatás legfeljebb 75 százaléka lehet.

Az egységes támogatási rendszerbe való integrálás

A gyümölcs- és zöldségtermesztésre szolgáló földterületek támogatási jogosultságot kapnak a termeléshez nem kapcsolódó, egyéb mezőgazdasági ágazatokban alkalmazandó támogatási programok keretében. A feldolgozott gyümölcsre és zöldségre vonatkozó valamennyi meglévő támogatást függetlenítik a termeléstől, és megemelik az egységes támogatási rendszerre vonatkozó nemzeti költségvetési felső határokat. Az ETR-be összesen mintegy 800 millió eurót csoportosítanak át. A paradicsom esetében a tagállamok egy négyéves átmeneti időszakban (2008-2011) átmeneti kifizetéseket folyósíthatnak, feltéve hogy azokban a termeléshez kapcsolódó támogatás aránya nem haladja meg a nemzeti felső határ 50 százalékát. A nem egynyári növények esetében a tagállamok öt évig folyósíthatnak átmeneti kifizetéseket, amennyiben azokban a termeléshez kapcsolódó támogatás aránya nem haladja meg a nemzeti felső határ 75 százalékát. A tagállamok – ha úgy döntenek – legfeljebb három évig elodázhatják a gyümölcs- és zöldségfélékre vonatkozó jogosultságok elosztását.

Környezetvédelemi intézkedések

A gyümölcs- és zöldségágazat ETR-be való bevonásából az következik, hogy a közvetlen kifizetésekben részesülő gazdálkodók számára kötelezővé válik a kölcsönös megfeleltetés (például a kötelező környezetvédelmi előírások tekintetében). Ezenfelül a termelői szervezeteknek valamennyi operatív program keretében kiadásaik legalább 10 százalékát környezetvédelmi intézkedéseknek kell szentelniük. Az ökológiai termelésre valamennyi operatív programban 60 százalékos közösségi társfinanszírozást biztosítanak.

A nagyobb fogyasztás ösztönzése

A termelői szervezetek működési programjaikba foglalhatják a gyümölcs- és zöldségfogyasztás népszerűsítését. Az általános promóciós rendelet alapján további 6 millió euró áll majd rendelkezésre a gyümölcs- és zöldségfogyasztás oktatási intézményekben történő népszerűsítésére. 8 millió eurós költségvetést biztosítanak a gyümölcs- és zöldségfélék iskoláknak, kórházaknak, jótékonysági szervezeteknek való ingyenes szétosztására, amit 100 százalékban a Közösség finanszíroz az egyes termelői szervezetek által forgalomba hozott mennyiség 5 százalékáig. A Tanács az iskolai zöldség- és gyümölcsprogram létrehozásával összefüggésben megvalósíthatósági tanulmány készítésére kérte a Bizottságot. Ez a munka a lehető legrövidebb időn belül megkezdődik.

A bogyós gyümölcsökre átmeneti kifizetés

A piaci körülményekhez való alkalmazkodás érdekében a feldolgozásra szánt szamóca és málna termelői meghatározott számú hektárra vonatkozóan legfeljebb 5 évig hektáronként 230 euró összegű átmeneti közvetlen kifizetésben részesülnek. A tagállamok ezt az összeget kiegészíthetik állami támogatással oly módon, hogy a teljes összeg hektáronként ne haladja meg a 400 eurót.

Külön kifizetések a SAPS-t alkalmazó országoban

Az egységes területalapú támogatási rendszert (SAPS) alkalmazó országok termeléstől függetlenített zöldség- és gyümölcskifizetéseket vezethetnek be a zöldség- és gyümölcstermesztéssel régóta foglalkozó termelők számára. Ezeknek az országoknak 2007. november 1-jéig el kell dönteniük, hogy e célra mekkora összeget kívánnak levonni a számukra rendelkezésre álló egységes területalapú támogatási keretből, valamint határozniuk kell a zöldség- és gyümölcskifizetések elosztásához alkalmazandó szempontokról. (eu)