Az agy tíz legnagyobb rejtélye

Az álmok eredete

A tudósok között sincs egyetértés abban, vajon honnan keletkeznek az álmok. Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy az álmodás az agysejtek közötti ingerületátvitel stimulálásával mozgatja meg az agyat. A másik teória szerint az emberek azokról a feladatokról és érzelmekről álmodnak éjszaka, amelyekkel nappal nem foglalkoztak eleget, és ez segít feldolgozni a gondolatokat és emlékeket.

Mire való az alvás?

Az alvás olyannyira elengedhetetlen az emlősök számára, hogy az ember életének több mint negyedét csukott szemmel tölti. Ezzel együtt az alvás valódi oka ma is rejtély a tudósok előtt.

Fantomérzetek amputáció után

Amputáció után körülbelül az esetek 80 százalékában a betegek különböző érzeteket – meleg, viszketés, nyomás vagy fájdalom – észlelnek az amputált testrészben. Az egyik magyarázat szerint az eltávolított testrész helyén lévő idegi terület új kapcsolatot létesít a gerincvelővel, és továbbra is küldi a jeleket az agynak. A másik magyarázat szerint az agy működése úgy van kódolva, mintha a test egészséges lenne.

A biológiai óra

A hipotalamuszban található az ember biológiai órája, amely a test működését 24 órás ritmus szerint szabályozza. A napi működés legnyilvánvalóbb jele a felkelés és lefekvés körforgása, de a biológiai óra szabályozza az emésztést, a testhőmérsékletet, a vérnyomást és a hormontermelést is. Kutatók felfedezték, hogy a fény erőssége előbbre vagy későbbre állíthatja ezt az órát a melatonin hormon termelésének befolyásolásával. Jelenleg is folyik a vita arról, vajon a melatoninbevitel segíthet-e a jetlag (időzónák átlépése repülővel) kellemetlen hatásainak kiküszöbölésében.

Becsapós emlékezet

Vannak emlékek, amelyeket nehezen felejt el az ember – ilyen lehet az első csók… De hol őrizzük ezeket a személyes mozikat? Kutatók felfedezték, hogy az agy szürkeállományában található hipokampusz felelős az emlékek képzéséért és tárolásáért. Kiderült azonban, hogy a valódi és a hamis emlékek is éppen ugyanazt a területet aktiválják az agyban.

Miért nevetünk?

Felfedezték, hogy a nevetés során az agy három területe lép működésbe: a gondolkodásért felelős terület, amely segít megérteni a viccet, a mozgásért felelős terület, amely működésbe hozza az izmokat, és az érzelmekért felelős terület, amely előidézi a jó érzést. Az továbbra is titok, hogy miért nevet az egyik ember buta vicceken, és miért nevet a másik egy horrorfilmen.

Természet vagy nevelés?

A hosszú vitában, amely arról szól, hogy vajon a gének vagy a környezet határozza-e meg gondolatainkat és személyiségünket, a tudósok arra jutottak: lehet egyik is, másik is, vagy mindkettő! A gének tanulmányozása kimutatta, hogy számos olyan emberi jelleg van, amely fölött kevés befolyásunk van, és mégis, az öröklés és a nevelés, úgy tűnik, hatással van arra, hogy kik vagyunk, és mit teszünk.

A halál rejtélye

Miért öregszenek az emberek? Az évek során az ember ellenálló képessége a fizikai és a lelki behatásokkal szemben egyre törékenyebbé válik. Az egyik lehetséges magyarázat szerint az öregedés olyan, mint egyéb más humán jelleg: a humán genetika része, és megvannak a maga előnyei. Egy kevésbé optimista elképzelés szerint az öregedésnek nincs semmi célja vagy eredménye azon kívül, hogy a sejtek megöregszenek az emberi élet során.

A hibernálás

Az örök élet nem valóság, de a tudomány egy úttörő területe, a hibernálás, képes lehet új életet adni. A fagyasztóközpontokban a holttesteket folyékony nitrogénben tárolják mínusz 78 C-fokon. Az eljárás lényege, hogy azokat az embereket, akik egy jelenleg gyógyíthatatlan betegségbe haltak bele, lefagyasztják, majd újból „feltámasztják”, amint a jövőben felfedezik betegségük ellenszerét. Azonban eddig még egyetlen lefagyasztott embert sem támasztottak fel, ugyanis erre még nem létezik megfelelő technológia.

Az öntudat

Reggel, ébredés után az ember érzékeli, hogy felkelt a nap, hallja a madarak hangját, érzi a friss reggeli levegőt az arcán. Más szóval: öntudatánál van. Ez az összetett és bonyolult téma már az antikvitás óta foglalkoztatja a tudósokat, de csak napjainkban vált tudományos kutatótémává. A legnagyobb kérdés ezen a területen, hogy az objektív agyi folyamatok hogyan válnak az egyes emberekben szubjektív tapasztalatokká. Mindenesetre a tudósok számos kérdést fogalmaztak meg a témában. (vital)