Amerikai gyanúsítottak reménysugara, a poligráf

A hazugság olyan stresszhelyzetet okoz, amely kiváltja a vegetatív idegrendszer reakcióit. A külvilág ezeket a vérnyomás, pulzus és a légzés változásai, illetve a bőr elektromos vezetőképességének ingadozásán veheti észre. A hazugságvizsgáló gép, más néven poligráf, ezeket a változásokat méri és jegyzi fel. 1921-ben fejlesztette ki J. A. Larson kanadai egyetemi hallgató a poligráfot. Az egyik legfontosabb feltétel a kezdetek óta, hogy a tesztnek önkéntesnek kell lennie. A kézen elhelyezett két elektróda méri a bőrfelszín vezetőképeségét, vagyis az izzadást. Két pántot csatolnak a hasra a légzés ellenőrzésére. Ugyanígy feljegyzik a pulzusszám és a vérnyomás változását. Aki az USA-ban a detektoros vizsgálatot kiállja, sok esetben szabadlábra helyezik. Aki megbukik, továbbra is gyanúsított marad, de a vizsgálat egymagában nem elegendő bizonyíték. Az USA 50 szövetségi állama közül csaknem 30-ban tiltják a poligráf alkalmazását a büntetőeljárásokban. A készülék könnyen becsapható, és megkérdőjelezhetőek azok a tudományos feltételezések is, amelyen a vizsgálat alapszik. A készülék ugyanis nem képes kimutatni a hazugságot, csak a vegetatív idegrendszeri reakciókat. Vagyis azt tételezzük fel, hogy aki hazudik, annak rossz a lelkiismerete, és emiatt pszichológiai reakciókat mutat (izzadás, szívdobogás, nyugtalan légzés). Az elfojtott, illetve a notorikus hazudozókat ezért nem képes leleplezni a készülék.