A Vatikán átírja a Bibliát?

Anélkül, hogy konkrétumokba bocsátkozott volna, Gianfranco Boschi domonkos rendi szerzetes, a római Aquinói Szent Tamás Pápai Egyetem docense „meglepőnek és innovatívnak” nevezte a várható szövegmódosításokat. Noha már 1956-ban franciául kiadták a holt-tengeri tekercsekre is támaszkodó Jeruzsálemi Bibliát, Boschi a La Stampa című tekintélyes olasz napilapnak nyilatkozva közölte, hogy ezt az azóta felfedezett adatok tükrében fogják felülvizsgálni. Végleges formába való öntésére azonban még legalább öt évet kell várni. A híradás szerint a szerkesztői csoport munkájában többek között Emile Puch feliratolvasó, Paolo Garuti Biblia-szakértő és Fiorentino García Martinez, a kumráni tekercseket tanulmányozó nemzetközi munkacsoport elnöke vesz részt. A módosítások jóváhagyása Josef Ratzinger bíboros tiszte lenne.

Az elmúlt ötven év során nagyon sokat írtak azokról a régi kéziratkötegekről, melyeket kumráni tekercsek néven ismer a világ. Elsősorban azért jelentősek, mert kétezer éves szövegeket is tartalmaznak, tehát ezek ezer évvel régebbiek, mint az eddig ismert héber nyelvű bibliaszövegek. Ez nem meglepő, hiszen a zsidó közösségek a tóratekercseket az eredeti szöveg lemásolása után rituálisan elégették. Természetesen ez azt is jelenthetné, hogy a Biblia „eredeti” szövege és a másolatoké jelentősen eltért egymástól, hiszen az eredeti nem állt rendelkezésre összehasonlítás végett. Az irodalomtudomány azonban ezt cáfolja, ugyanis a szöveg azonossága nagyon fontos volt a zsidó vallásban, a pontatlanságot nem tűrték. A hibát vétő másolónak tisztító eljáráson kellett átesnie, és ha a hibát netán Isten nevének leírásakor követte el, akkor az egész tekercset újra kellett kezdenie. Ráadásul a másolt szövegben szereplő írásjelek pontos számát mindig összehasonlították az eredeti iratban levő jelek számával. Hogy az irodalomtudománynak és a vallástörténetnek mennyire igaza volt, arról éppen a kumráni kézirat tanúskodik.

Ha azonban ennek tartalma a most használatos Ószövetségétől nem különbözik rendkívüli módon, akkor miben áll az ötven éve megtalált tekercsek jelentősége?

A kutatók eddig csak az „irányadó” judaizmus gondolkodásmódját ismerték, a kumráni lelet azonban arról is tanúskodik, hogyan gondolkodhatott egy zsidó szekta – számos kutató szerint az esszénusok –, ráadásul éppen Jézus korában. Dr. Jigaél Jadin, a Jeruzsálemi Héber Egyetem professzora arra a következtetésre jutott, hogy erős hasonlóság van bizonyos esszénus tanítások – amelyek leírása megtalálható a tekercsekben –, és az Újszövetség néhány részlete között. Kutatók azt állítják, hogy számos, eddig megválaszolatlan kérdésre megoldást kaptak: például arra, mit csinált Jézus tízéves korától egészen harmincnégy éves koráig. Gyerekként és érett férfiként találkozunk vele a Bibliában, ám hogy közben mit csinált, arról nem esik szó. (mti, é-t, i-t)