A tudomány Mózes csodájáról

Két orosz kutató úgy véli, tudományos magyarázattal is alátámasztható a Mózes második könyvében leírt csoda, amikor is az egyiptomiak elől menekülő zsidók előtt megnyílt a Vörös-tenger, megmentve ezzel a menekülőket és elpusztítva az üldözőket. „21 És kinyújtá Mózes az ő kezét a tengerre, az Úr pedig egész éjjel erős keleti széllel hajtá a tengert és szárazzá tevé a tengert, és kétfelé válának a vizek. 22 És szárazon menének az Izráel fiai a tenger közepébe, a vizek pedig kőfal gyanánt valának nékik jobbkezök és balkezök felől. 23 Az Égyiptombeliek pedig utánok nyomulának és bemenének a Faraó minden lovai, szekerei és lovasai a tenger közepébe.” (Móz.2.14. ford: Károli G.)

Az Orosz Tudományos Akadémia folyóiratában nemrégiben megjelentetett tanulmány arra tett kísérletet, hogy oceanográfiai kutatási eredmények és klímamodellek alapján magyarázza meg az Ószövetségből ismert természetfölötti eseményt. Naum Volzinger, a szentpétervári Oceanológiai Kutatóintézet főmunkatársa, illetve a Hamburgban dolgozó Alekszej Androszov megállapították, hogy egy hosszú zátony húzódik Egyiptomtól a Vörös-tenger északi medencéjének irányában. Feltevésük szerint a zátony a bibliai időkben, vagyis Kr. e. 1500 körül jóval közelebb volt a víz felszínéhez, mint napjainkban. Az időjárástól, a szél és az árapály intenzitásától függően a zátony akár órákon át is a tenger szintje felett maradhatott. Volzinge számításai szerint „ha a szél egész éjjel 30 méter/másodperces sebességgel fújt, akkor a zátony nagy valószínűség szerint száraz volt. A menekülő zsidóknak – akik körülbelül 600 ezren lehettek – négy óra állt rendelkezésükre, hogy átkeljenek a tenger két partját összekötő 7 kilométeres zátonyon. Ezután mindössze fél óra alatt a tenger azt újra birtokába vette.”

„27 És kinyújtá Mózes az ő kezét a tengerre, és reggel felé visszatére a tenger az ő elébbi állapotjára; az Égyiptombeliek pedig eleibe futnak vala, és az Úr beleveszté az égyiptomiakat a tenger közepébe. 28 Visszatérének tehát a vizek és elboríták a szekereket és a lovasokat, a Faraónak minden seregét, melyek utánok bementek vala a tengerbe; egy sem marada meg közülök.” (Móz.2.14. ford: Károli G.)

Robert Coote, a San Franciscó-i Egyetem Ószövetség-kutatás professzora elmondta: bár az elmélet tetszetős, nem biztos, hogy az Exodusban szereplő „Vörös tenger” a mai Vörös-tenger: lehet a Szuezi-csatorna vagy az Akabai-öböl is.