A startertrágyázás segíti a kelést

Mivel a foszfor a talajban ott marad, ahová azt kijuttatták, célszerű mélyműtrágyázással közvetlenül a gyökérzónába juttatni. A foszforadagok meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a talaj kedvezőtlen kémhatása esetén (pH 5,5 alatt, illetve 7,0 felett) a foszfátok oldékonysága korlátozott! Az őszi alaptrágyázás során a kimosódási veszteségek csökkentése érdekében kerüljük a nitrogén kijuttatását, ajánlják a mosonmagyaróvári Nyugat-Magyarországi Egyetem szakemberei, Dr. Kalocsai Renátó, Dr. Schmidt Rezső és Dr. Szakál Pál.

A kukorica nitrogéntrágyázását legkorábban tavasszal, közvetlenül a vetés előtt kell elkezdeni A tavaszi kijuttatás egyfelől csökkenti a kimosódásból származó veszteségeket, másfelől javítja a növényzet nitrogénhasznosítását. A kukorica nitrogénnel való ellátásakor figyelembe kell venni, hogy a növény nitrogénfelvétele későn kezdődik meg. A kukorica teljes nitrogénigényének csak mintegy 15%-át veszi fel júniusig, a növény 8 leveles állapotáig. Ez az időszak egyben a talajok mineralizációs tevékenységének maximumával esik egybe, és így különösen jó humusz-ellátottságú területeken a talajok természetes N-szolgáltató képessége sokszor teljes egészében képes fedezni a fiatal növény igényét. Amennyiben lehetőségeink engedik, a jó humuszellátottságú, kedvező tulajdonságú talajokon vetés előtt, illetve startertrágyaként csak annyi nitrogént juttassunk ki a területre, amennyi a fiatal növény fejlődéséhez éppen szükséges. Ez a mennyiség gyakorlatilag hektáronként 40–50 kg hatóanyagnak felel meg. A kukorica késői magas nitrogénigénye a kiszámított nitrogénmennyiség megosztását kívánja. A fennmaradó nitrogénmennyiségek kijuttatása így fejtrágyázással javasolható. A fejtrágyázás során vegyük figyelembe, hogy az egyszerre kijuttatott nitrogénmennyiség ne haladja meg a 80 kg/ha értéket.

Amennyiben aszályos évjárat várható, és a fejtrágyaként kijuttatott nitrogénműtrágya hatékonysága korlátozott, a tavaszi, egy menetben történő alaptrágyázás is célravezető lehet. Ennek során a talaj becsült nitrogén-szolgáltató képességét is figyelembe véve helyezzük előtérbe a lassan ható műtrágyaformák felhasználását. A kukorica harmonikus tápelem-ellátását a fenti megoldások mellett különösen mikroelem hiány esetén levéltrágyázással célszerű biztosítani. A levéltrágya szerek kijuttatása a növénytermesztési technológiától függően összeköthető a kukorica növényvédelmi, valamint egyéb kezeléseivel. A növényeket először 6–8 leveles állapotban, majd 2–3 hét elteltével 1–2 alkalommal célszerű permetezni. Jegyezzük meg, hogy erőteljes tápelemhiány esetén a levéltrágyázás önmagában nem elegendő a probléma megszűntetésére!

A kukorica kelésének, valamint kezdeti fejlődésének elősegítésére startertrágyázás javasolható. A startertrágyázás elsősorban a kedvezőtlenebb vízgazdálkodású, lassan felmelegedő és alacsony tápelem-tartalmú talajokon ajánlható. Alkalmazásával biztosítható a gyenge, felszíni gyökerekkel rendelkező növény N, P, K tápelemekkel való harmonikus ellátása. A startertrágyázás tervezése során a talajvizsgálati eredményeket is figyelembe véve, könnyen oldódó, komplex műtrágyák használata javasolt. A startertrágyázás során a műtrágyát külön adagoló szerkezettel és csoroszlyával juttatjuk ki a sorba. A gépet úgy kell beállítani, hogy a csírakárosodás elkerülése érdekében a műtrágya a kivetett kukoricaszemek alá és mellé 5–5 cm-re kerüljön!

(Kalocsai– Schmidt–Szakál)