A spárga

Azt, hogy miféle növény a spárga, általában tudják a háziasszonyok. Tegyük hozzá, hogy most már, vagyis azóta, hogy megint termesztik nagyban is, és kapható a piacokon meg a vásárcsarnokokban. Volt idő – a múlt század ötvenes-hatvanas-hetvenes éveire gondolok –, amikor a fiatalabb háziasszonyok nemigen ismerték a spárgát, és csodálkozva nézegették, ha nagy néha behozták Magyarországról. Nos, a spárga a liliomfélék családjába tartozik, tudományos neve Sparagus officinalis. Vadon növő faját magyarul nyúlárnyéknak hívják. Kedvelt szobai dísznövény a bókoló szárú, lapos ágú Asparagus Sprengeri és a vékony fonalas ágú Asparagus plumosus. Az étkezésre termesztett spárga a növény gyökértörzseinek rügyeiből fejlődő hajtás, melyet formája miatt spárgasípnak nevez a szakirodalom.

De vajon miféle növény a télispárga vagy más néven feketegyökér, illetve pozdor. Nos, ez a növény, amely a fészkesek családjába tartozik és tudományos neve Scorzonera hispanica, növénytanilag nem rokona a spárgának. A télispárga nevet annak köszönheti, hogy készítése hasonlít a spárgáéhoz, és hogy télre tárolható. A feketegyökér név onnan származik, hogy a növény gyökere, melyért termesztik, sötétbarna vagy fekete színű. Növénytani neve valójában pozdor. Vadon növő fajai a piros pozdor, az osztrák pozdor, az alacsony pozdor, a kisvirágú pozdor, a sziki és a sallangos pozdor. A szakirodalom szerint ezek a vadon tenyésző pozdorfajok elég gyakoriak, mégis kevesen ismerik őket. A termesztett feketegyökeret, vagyis pozdort is alig valaki ismeri, mert piacainkon nemigen találkozhatunk vele, legfeljebb azok fogyasztják, akik kiskertjükben maguk termesztik.

A pozdor szóról nem sokat tudunk megállapítani, mert történeti-etimológiai szótárunk csak azt közli, hogy nincs köze a szláv eredetű pozdorja szavunkhoz, amely a tilolt len és kender kórójának apró, fás része, hulladéka, s hogy a pozdor szó eredete ismeretlen.