Két cseh film is felkerült az Oscar-jelölt alkotások listájára – magasra csaptak a Hullámok

A cseh színeket képviselő Hullámok, Jiří Mádl nagy sikerű rendezése azonban ott van a nyolcvanöt ország filmjei közül beválogatott brazil, dán, angol, francia, izlandi, ír, kanadai, lett, német, norvég, olasz, palesztin, szenegáli és thaiföldi alkotás mellett.

Boldogok is a csehek, hiszen a legjobb rövidfilm kategóriájában is versenyezhetnek.

Ott Viktor Horák és Pavel Sýkora A honfitárs című, huszonöt perces munkája esélyes az aranyszobrocskára. 

Az a film, amelyért Londonban már átvette a két alkotó a diák-Oscart. Ilyen évük még nem is volt a cseheknek. Kétszeresen is reménykedhetnek. 2025. március 3-án befutók lehetnek.

Amíg Csehország és Szlovákia közös államot alkotott, három Oscar-díjjal dicsekedhettünk. Elsőként 1965-ben Ján Kadár és Elmar Klos Üzlet a korzón című, értékálló alkotását díjazta az Amerikai Filmakadémia. Két évvel később Jiří Menzel alkotása nyert, a Bohumil Hrabal kisregénye alapján forgatott Szigorúan ellenőrzött vonatok. Ezt követte a Kolja, Jan Svěrák csodás munkája, 1996-os győzelmével. A nagy esélyesek, a legjobb 15 közé bejutott Milos Forman két remekműve, az Egy szöszi szerelme és a Tűz van, babám!, Jiří Menzel rendezése, Az én kis falum (Bán Jánossal a főszerepben), Jan Svěrák az Általános iskolájával, Jan Hřebejk az Élet mindenáronnal, Ondřej Trojan a Želaryval, Václav Marhoul A festett madárral és Agnieszka Holland a Sarlatánnal.

A 2025-ös évben két történelmi dráma képviseli a cseheket az Oscarért vívott küzdelemben.

Jiří Mádl filmje, amelynek ő a forgatókönyvírója is, a Csehszlovák Rádió 1968-as munkatársainak, független szerkesztőinek állít emléket, akik életük kockáztatásával tájékoztatták a hallgatókat Csehszlovákia szovjet megszállásáról. Karlovy Vary tavalyi fesztiválján a közönség díját nyerte el a film, azóta pedig Csehországban és Szlovákiában több mint egymillió néző látta. Nemrég a külföldi újságírók Satellit-díjára is jelölték. Hogy megkapja-e ezt a rangos elismerést, az majd január 26-án dől el.

Az első sikereit színészként elkönyvelt Jiří Mádl épp húsz évvel ezelőtt állt először kamera előtt a Hódeszkások című filmben. Be is lopta magát azon nyomban a fiatal nézők szívébe, és egymás után kapta a jobbnál jobb filmszerepeket (Az éjszaka gyermekei, Colette, Báthory – A legenda másik arca, Lída Baarová). Ennél azonban nagyon ambíciói voltak. Rendezni akart. Ám előbb forgatókönyvírást tanult New Yorkban. A Hullámok a harmadik rendezői játékfilmje, amelyhez nem kevesebb, mint négy év kutatómunkát végzett.

Boldoggá tesz, hogy szerte a világon érthető a filmem, és hogy nem csupán nekünk, cseheknek fontos, hanem mindenütt egyformán reagálnak rá 

– mondta a harmincnyolc éves rendező.

„Ez egyértelműen azt jelzi számomra, hogy nem egy elszigetelt ország vagyunk Európa közepén, hanem a világ számos pontján érdekes a múltunk, a történelmünk, a szabadságért vívott harcunk. Amerikában például azt is tudják, hogy Miloš Forman és Ivan Passer épp a hatvannyolcas események miatt hagyták el a hazájukat.”

A 15-ös lista alapján a film automatikusan meghívást kapott a Palm Springs-i fesztiválra, és egyenes az útja Santa Barbara seregszemléjére is.

„Palm Springsbe már azzal az eredménnyel is eljutottunk, hogy bekerültünk a kiválasztott alkotások 30-as mezőnyébe. A neheze azonban a következő hetekben, hónapokban vár ránk. Kemény küzdelemben lesz részünk. Filmünk hősei széles látókörű, tehetséges emberek, akik becsületes újságíróként az igazságot tartják szem előtt egy elnyomó rendszer hazugságaival szemben. Nagyon kellemes érzés ilyen történettel szerepelni a világ tavalyi filmtermésének legjobb munkái között. A legnagyobb konkurenciát Jacques Audiard francia musicalje, az Emilia Pérez jelenti számunkra, amely az Európai Filmakadémia abszolút győztese lett nemrég. A mexikói drogdílerek körében játszódó film tíz jelölést söpört be az Aranyglóbuszra.”

A szmokingot mindenesetre már beszerezte Jiří Mádl. Ha jól alakulnak a dolgok, ott lesz a Los Angeles-i Oscar-gálán.

„Karlovy Vary óta nagyon kevés időt töltöttem a családommal. Túlzás nélkül mondhatom, az elmúlt fél évben szinte meg sem álltam. A következő hónapokat tekintve is tele a naptáram. Hirtelen fel sem tudnám sorolni, hány fesztiválra van meghívásunk a világban.”

Arra a kérdésre, hogy tud-e már valamit mondani a következő filmjéről, egyelőre nincs konkrét válasza.

„Van ötletem, de még nem szeretnék beszélni róla. Majd ha megnyugszom, ha egy kicsit lecsillapodik az életem. Alaposan át kell gondolnom, melyik tervemet szeretném megvalósítani. Több elképzelésem is van. Nem lesz könnyű a döntés.”

A legjobb rövidfilm kategóriájában a világ több mint 700 filmművészeti főiskolájáról 2 683 alkotást neveztek be. Viktor Horák és Pavel Sýkora, akik a Miroslav Ondříček operatőr nevét viselő, Písekben székelő főiskolán szereztek diplomát, A honfitárs című rendezésükkel szálltak versenybe. 1944. december 31. sorsdöntő éjszakáján, szudétanémet területen játszódik a történet. Fent, a hegyekben, távol a környékbeli településektől, egy régi házban találkozik két férfi. Mindketten helybeliek, szudétanémetek, csak éppen máshogy gondolkoznak a világról. Idős özvegy az egyik, SS-tiszt a másik. Kint hóvihar dúl, bent egyre nő a feszültség. Két szereplő, egy helyszín. Nagyjátékfilmért kiáltó történet. Horák és Sýkora már írják is az új forgatókönyvet. Közben izgatottan várják, hogyan alakul A honfitárs sorsa.