A nitrogén szerepe a szemtermésben

A kukorica minőségét, takarmányozás biológiai értékét alapvetően meghatározza a szem fehérje- és olajtartalma, valamint aminosav- és zsírsav-összetétele. Bár a minőségi paraméterek örökletesen meghatározottak, de az ökológiai és agrotechnikai tényezők azt módosíthatják.

A kukorica minőségét, takarmányozás biológiai értékét alapvetően meghatározza a szem fehérje- és olajtartalma, valamint aminosav- és zsírsav-összetétele. Bár a minőségi paraméterek örökletesen meghatározottak, de az ökológiai és agrotechnikai tényezők azt módosíthatják. A termesztéstechnológiai elemek közül a trágyázás, és elsősorban a N-ellátottságn az, amely a hozamot és a minőséget legjelentősebben befolyásolja. Dr. Izsáki Zoltán erre vonatkozó írása alapján foglaljuk össze a nitrogéntrágyázás és a kukorica szemtermése és minősége közötti összefüggéseket.

A kukorica magas, 70–75% keményítő-tartalmából eredően az abrakfogyasztó állatok egyik legjelentősebb energiaforrása. Takarmányozás-biológiai értékét azonban döntően meghatározza a szem fehérjetartalma és aminosav összetétele, valamint olajtartalma és zsírsav összetétele. A köztermesztésben lévő normál kukoricafajták fehérjetartalma általában 8–12%. A kukoricaszem olajtartalma 3–5%, a leggazdagabb olajban a csíra (30–35%). ĺgy tömegarányát tekintve az összes lipid 80–85%-a a csírában található. Mivel a szemben egyenetlen a fehérje és az olaj megoszlása, így mindazon tényezők, melyek megváltoztatják a szem tömegét, a szem részeinek tömegarányát, befolyásolják a fehérje- és olajtartalmat, illetve azok összetételét. A kukorica fehérje- és olajtartalma, valamint aminosav- és olajsav-összetétele alapvetően genetikailag meghatározott, de ökológiai és agrotechnikai tényezők módosíthatják. Az agrotechnikai faktorok között a tápanyag ellátottság minőség befolyásoló szerepe a legkifejezettebb. A szemtermés hozamát és a minőséget alapvetően a N-ellátottság határozza meg. A két kísérleti év eltérő vízellátottsága és csapadékeloszlása jelentős különbséget okozott a terméshozamban és a minőségben. Egy jó N-szolgáltató képességű talajon N-trágyázás nélkül, jó vízellátottságú évben a szemtermés 80 kg/ha N-adagig növekedett jelentősebben a kísérleti években. Szárazabb évjáratban a nagyobb adagú N-trágyázás (160, 240 kg/ha) a szemtermést csökkentette a termésmaximumhoz képest A szem fehérjetartalma csak a N-trágyázással mutatott összefüggést. A növekvő N-ellátottság nagyobb fehérjetartalmat eredményezett, de 80 kg/ha N-adag felett a fehérjetartalom-növekedés már nem jelentős. Jobb vízellátottságú, hűvösebb tenyészidőszakban a fehérjetartalom kisebb, mint szárazabb, melegebb évjáratban.

A hektáronkénti fehérjehozam 80 kg/ha-os N-adagig növekedett jelentősebben. Magasabb N-ellátottsági szinten a fehérjetermés már érdemben tovább nem gyarapodott, sőt szárazabb években inkább csökkent. A N-ellátottság aminosav összetételt módosító hatásának eredményeit tartalmazó táblázatok az agronaplo.hu/szantofold találhatók.

A fehérjetartalom-növekedést kísérő aminosav mennyiségi változások (g/100 g szárazanyag) évenként részben eltérőek. A N-ellátottságtól függően statisztikailag igazolhatóan növekedett 6 és 11 aminosav mennyisége. Nem befolyásolta a N-ellátottság a vizsgált 17 aminosavból az arginin, a lizin, a metionin, a cisztein, a prolin és a tirozin mennyiségét egyik évben sem. Legnagyobb változékonyságot a fenilalanin, izoleucin, leucin, alanin, glicin és glutaminsav mutatott, mert mennyiségük mindegyik kísérleti évben szignifikánsan növekedett a 80–160 kg/ha N-trágyázás hatására a N-trágyázás nélküli kezeléshez képest. A 80 kg/ha-nál nagyobb adagú N-trágyázás aminosavtartalom-növelő hatása már mérsékeltebb.

A kukoricaszem olajtartalma és zsírsav-összetétele viszonylag stabil, a N-trágyázás az évek többségében nem vagy csak kismértékben befolyásolta azt. Egyes években a N-túltrágyázás (240 kg N/ha) csökkenti az olajtartalmat. A zsírsavak közül elsősorban az olajsav és a linolsav mutat változékonyságot, a jobb N-ellátottság növeli arányukat az összes lipiden belül. Az évjárat hatás jelentősebben befolyásolja az olajtartalmat és a zsírsav összetételt, mint a tápanyag-ellátottság. Száraz évben az olajtartalom magasabb és nő a linolsav tartalom. A linolsav és az olajsav tartalom között negatív összefüggés van.

Összességében megállapítható, hogy a 80 kg/ha-os N-trágyázással olyan a termésmaximumhoz közeli szemtermés, kedvező fehérje- és olajtartalom, valamint aminosav és zsírsav összetétel érhető el, melynél szignifikánsan nagyobb hozamot és jobb minőséget a nagyobb adagú N-trágyázás már nem eredményez. (r)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?