A Nap-neutrinó rejtélye és a röntgensugár

A svéd tudományos akadémia döntése értelmében idén Raymond Davis és Riccardo Giacconi amerikai tudós, valamint Kosiba Maszatosi japán kutató nyerte el a fizikai Nobel-díjat. A 87 éves Davis és a 76 éves Kosiba a kozmikus neutrinók kutatásában elért eredményeivel szolgált rá a Nobel-díjra. Vizsgálataikkal azt sikerült bebizonyítaniuk, hogy a hidrogén héliummá alakulása során parányi Nap-részecskék, úgynevezett neutrinók keletkeznek. Ezzel alátámasztották azt az elméletet, hogy ez az atomreakció a Nap energiájának forrása. A napsütés során több ezer milliárd szolaris neutrinó hatol belénk, illetve át testünkön anélkül, hogy azt érzékelnénk: a parányi részecskék ugyanis alig lépnek kölcsönhatásba az anyaggal. S ez a magyarázata, hogy laboratóriumi érzékelhetoségük és vizsgálatuk is rendkívül nehéz. Raymond Davis, az amerikai Pennsylvania Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára 30 évig tartó kísérlete során egy vegytisztítószert tartalmazó 615 tonnás tartályt 1,6 kilométerre a földfelszín alá helyezett egy dél-dakotai aranybányában, hogy távol tartsa azt a napsugárzástól. Az évtizedek alatt bekövetkezo magfúziók során a tisztítószerben lévo klóratomok folyamatosan átalakultak argonatomokká, s a reakciók melléktermékeként neutrinók keletkeztek, amelyeket az évek során érzékelni lehetett. A magfúzió bizonyításával Davis nemcsak a napenergia évszázados rejtélyét oldotta meg, hanem mélyebb bepillantást engedett az univerzum alkotóelemeibe is. Kosiba Maszatosi professzor vizsgálatai során víztartályt helyezett egy bánya mélyére, és felvételeket készített azokról a szinte észrevehetetlen fényvillanásokról, amelyek a neutrinók és a nukleoproteid találkozásakor keletkeztek a vízben. A részecskék sebességének és haladási irányának rögzítésével Kosiba bizonyítani tudta, hogy a neutrinók a Napból származnak. A 71 éves Riccardo Giacconi asztrofizikai tevékenységéért kapta meg a fizikai Nobel-díjat: olyan teleszkópot készített, amely lehetové teszi a kozmikus röntgensugárforrások és így távoli csillagok felfedezését. Az elso ilyen látcsövet 1979-ben az Einstein nevu muholdra telepítették, és a szerkezet több millió, a világurbol származó sugárzást rögzített azóta. Ezen fényforrások egy része távoli csillag lehet, vagy olyan égitestcsoportok, amelyek maguk köré vonzzanak minden testet, illetve fényt. Giacconi felfedezése eros támasza a fekete lyuk-jelenség létezésének. (InfoStart)