Tanulmányi kudarcok és magány – mutatjuk, mitől félnek az iskolásaink

67 szlovákiai alapiskolában, 1120 hetedik osztályos tanuló megkérdezésével készített felmérést a Gyermekjogi Biztos Hivatala (ÚKPD) 2024 novembere és 2025 februárja között.

A kutatás rávilágít arra, hogyan érzik magukat a gyerekek a családban, az iskolában és a kapcsolataikban, hogyan érzékelik a biztonságot, valamint milyen félelmeik vannak. Az első ilyen felmérést az ÚKPD 2022-ben végezte el.

Az apák jobban teljesítenek

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a stabil családi környezetben, mindkét szülővel együtt nevelkedő gyermekek érzik magukat a legnagyobb biztonságban.

Jelentős változás figyelhető meg az apák szerepének megítélésében:

a 2022-es felméréshez képest az apák a fontossági rangsor második helyére kerültek.

Valamint nőtt a barátok iránti bizalom, míg az online kapcsolatok továbbra is a bizalmi lista végén maradtak.

Bár a kutatás szerint a hetedikesek az online ismerőseikkel érzik magukat a legkevésbé biztonságban – és mindössze 4,2 százalékuknak nincs egyáltalán barátja –, azért még elég sok időt töltenek képernyő előtt:

a válaszadók 47,9 százaléka napi négy óránál is többet lóg közösségi oldalak felületein.

Mi aggasztja a kiskamaszokat?

Leginkább az iskolai kudarcoktól tartanak, vagyis attól, hogy rosszul teljesítenek, rossz érdemjegyeket szereznek. Az osztályozás kérdésköre egyébként régóta vita tárgyát képezi, de az oktatási tárca radikális változtatást jelenleg nem tervez. A minisztérium legutóbbi nyilatkozatai viszont azt sugallják, hogy tudatosítják: a jegyek valóban nagy hatással vannak a diákok motivációjára.

A második leggyakoribb félelem a magány, amely a lányok körében sokkal erősebben jelentkezik, mint a fiúknál. A lányok emellett gyakrabban aggódnak a gúnyolódás, a plusz kilók és a cyberbullying miatt.

Egyre kevésbé tartanak viszont a hetedikesek a zaklatástól, ráadásul ennek előfordulási aránya is alacsonyabb, mint a környező európai országokban. Ha mégis zaklatást tapasztalnak, a válaszok alapján a legtöbb esetben jelzik a tanároknak, vagy megpróbálnak kiállni bántalmazott társaik mellett.

1 pszichológus 7 iskolára?

Jozef Mikloško gyermekjogi biztos elmondta, hogy maguk a gyermekek a mentális egészséget jelölték meg legaggasztóbb problémakörként.

„Szlovákiában egy iskolapszichológusra hét iskola jut, és számos pozíció betöltetlen marad” – mondta Mikloško, kifejtve, hogy a mentálhigiénés szakemberek hiányában az elsősegélynyújtás válik kiemelten fontossá.

A szülőknek, tanároknak, nevelőknek és edzőknek kellene az első védőhálót alkotniuk, amely segíti a gyerekeket problémáik megoldásában

– fogalmazott a biztos.

Arra vonatkozóan, hogy a magyar oktatási intézmények hány százalékában áll rendelkezésre pszichológus, nincs egyértelmű adat. De ha a hivatal által megjelölt országos arányból indulunk ki, újbóli megerősítést nyer, hogy a magyar iskolákban rendelő magyar pszichológus olyan, mint a fehér holló.

Korábban a szepesófalui tragédia kapcsán beszélgettünk a komáromi Gépipari és Elektrotechnikai Szakközépiskola igazgatójával, Vetter Jánossal. Mint kiderült, még ebben a nagy létszámú intézményben sem sikerül óraadóként funkcionáló iskolapszichológust találni hosszú ideje.

Mit szűrtek le a szakértők?

Mária Dědová, a kutatás szakmai vezetője kiemelte, hogy az egyik legfontosabb megállapítás az, hogy a gyermekek a szorongást, a depressziót és az öngyilkosságot tartják a legnagyobb veszélynek.

Ez egyértelműen jelzi a probléma rendszerszintű kezelésének szükségességét. Emellett kiemelkedő jelentőséget kaptak a zaklatás és a családi kapcsolatok témái. Ugyanakkor a gyerekek nem tekintik a kiberteret fenyegető veszélynek, ami azt mutatja, hogy az online biztonság területén fokozottabb oktatásra van szükség

– vonta le a következtetéseket Dědová.

Az ÚKPD szerint a felmérés egyik pozitív eredménye, hogy a gyermekek rendkívül nagyra értékelik az oktatást. Először vizsgálták a hit jelentőségét is, amely meglepő módon bekerült az öt legfontosabb érték közé. Ezzel szemben a márkás ruházatot a gyerekek a legkevésbé lényegesnek tartják.

„A felmérés eredményei világosan jelzik, hogy a gyermekek problémáiról, érzéseiről és félelmeiről folytatott nyílt párbeszéd rendkívül fontos. A diskurzus ezekről a témákról fokozatosan segíthet javítani a helyzeten” – tette hozzá a gyermekjogi biztos.