1-es helyett dicséret? Támogatja a szóbeli értékelést az oktatásügyi minisztérium, a teljes átállást egyelőre nem

A Szlovákiai Speciális és Inkluzív Pedagógusok Szövetsége (SÚŠIP) még a félévi bizonyítványosztás kapcsán szögezte le közleményben:

itt az ideje, hogy radikálisan megváltozzon az osztályozás.

Szakembereik ugyanis úgy vélik, hogy az osztályzatok vagy az értékelés, ahogyan azt a szlovákiai oktatási rendszerben ismerjük, nem mond semmit arról, hogy a tanuló mennyire igyekezett, milyen körülmények között végezte el feladatait, vagy milyen akadályokat kellett leküzdenie. Vagyis szerintük a jegyek nem tükrözik objektívan az adott diák teljesítményét és képességeit.

Mit javasoltak?

Bár gyökeresen változást sürgetett a szervezet, a modell, amivel előálltak, nem tér el lényegesen az alkalmazott módszertől:

• Az 1-től 5-ig terjedő értékelési skála helyett három kategóriába sorolnák a diákok teljesítményét
• Standard, standard feletti vagy standardhoz közeli minősítéssel jelölnék a tanulók tudását
• Ez szóbeli értékeléssel egészülne ki

Kiemelték, mindez kellő információval látná el a tanárokat, hogy milyen tudásszinttel lép tovább a következő osztályba a diák.

A minisztérium szerint ez felesleges

Az oktatási tárca nem lát tényleges előrelépést a javaslatban. Hiszen ez továbbra is egy numerikus osztályozási skála:

több tanuló továbbra is megkapnák a „legrosszabb osztályzatot” – csak ez egy hármas lenne a jelenlegi ötös helyett.

Ráadásul mégcsak nem is tekinthető finomabbnak a javasolt fogalmazásmód, miközben egyértelműen ez az európai trend.

„Nem tartjuk helyénvalónak egy új osztályozási skála bevezetését egy olyan időszakban, amikor a tanárok figyelmét arra szeretnénk összpontosítani, hogy képesek legyenek kezelni a formatív értékelést, és képesek legyenek akár az összegző értékelést is kifejezni szóbeli visszajelzésben” – reagált a tárca.

Akkor minden maradjon a régiben?

A minisztérium szerint egyáltalán nem ez a cél, de a pedagógustársadalmon és a szülők hozzáállásán is sok múlik.

„A diákok értékelésének egyre inkább a visszacsatoláson alapuló értékelésen kell alapulnia, és időnként teljesen felválthatja a nem értékelő visszajelzés. Az oktatási minisztérium már 2021-ben lehetővé tette ezt a megközelítést” – közölte a tárca, hozzátéve, hogy ezzel nem állnak meg:

Az oktatási minisztérium hosszú távú stratégiája a változások fokozatos bevezetésén alapul.

Vagyis, ahogy azt már megszokhattuk a Tomáš Drucker vezette minisztériumtól:

A fontos paradigmaváltásokat először jogilag lehetővé teszi, de nem írja elő azok általános bevezetését rögtön, csak miután elterjedtek, és begyűjtötték a tapasztalatokat.

Megfogalmazásuk szerint „időt biztosítanak a tanároknak, iskolaigazgatóknak és szülőknek, hogy megértsék, elfogadják az új megközelítéseket, legyen bátorságuk azokat megvalósítani, és végül tökéletesítsék alkalmazásukat.”

Oké, de hogyan segítik a szóbeli értékelés alkalmazását?

Például úgy, hogy elindítottak egy módszertani portált „Tanítunk” (Učíme) névvel. Ennek elsődleges célja, hogy az oktatási programmal kapcsolatos fontos információkat egy helyen találják az illetékesek. Találunk itt szakirodalmat, metodikai útmutatókat, a gyakorlatban már működő koncepciókat és így tovább. Ami viszont ebben az esetben fontos, hogy az alapiskolások értékelésére vonatkozó irányelveket is közzétettek itt. A két elérhető dokumentum megadja az elméleti alapot, de gyakorlati példákat is felhoz arra, hogyan képzeli el a szaktárca az értékelés folyamatát.

A kiinduló pontja az egésznek, hogy az értékelés nemcsak a tanulmányi eredmények objektív mérése, hanem a tanulók fejlődésének támogatása is. Hangsúlyozza, hogy az értékelésnek:

• motiváló
• reflexív 
• és szociális funkciója is van.

Vagyis a célja a tanulási kedv növelése és a tanulók önértékelési képességeinek fejlesztése, valamint nem versenyhelyzetet kéne teremtenie, hanem az együttműködést erősítenie.

Négy típusú értékelést jelöl meg a segédanyag:

• Osztályozás (klasszikus értékelés): Az 1-től 5-ig terjedő osztályozási skála alkalmazása.
• Szóbeli értékelés: A tanuló teljesítményének részletes, leíró jellegű értékelése.
• Kombinált értékelés: Az osztályozás és a szóbeli értékelés együttes alkalmazása.
• Nem értékelő megközelítés: Alternatív formák (egy példa a sok közül: portfólió készülhet a diák fejlődéséről).

A szóbeli értékelés különösen az alsó tagozatos oktatásban ajánlott, mivel pontosabb és személyre szabottabb visszacsatolást ad. Ilyenkor nemcsak a tanár fogalmaz meg értékelést, hanem az adott tanuló magáról, illetve kortársai is.

A szorgalmazott paradigmaváltás tehát abban áll, hogy az értékelés már nem csupán a diákok ismereteinek ellenőrzésére szolgál, hanem a tanulás támogatásának eszközeként jelenik meg. Az, hogy ez milyen konkrét formát ölt, egészen szabadon határozható meg, és jelenleg úgy tűnik másodlagos kérdés, hiszen valamilyen általános és egységes gyakorlat bevezetése még nincs a láthatáron. És ha sor is kerül erre, nem valószínű, hogy az aktuális tárca valami olyan direktívát adna miszerint: „csakis így lehet osztályozni”!

Alternatív módszerekre akad példa

A pozsonyi Duna utcai magyar tanítási nyelvű gimnáziumban pontosabb képet próbálnak festeni a diákok teljesítményéről, mint azt az alapvető modell lehetővé teszi. Ennek érdekében pontokban, vagy fogalmazhatnánk úgyis, hogy százalékban fejezik ki a tanév folyamán a tanulók tudásszintjét.

„Ezt a gyakorlatban úgy kell elképzelni, hogy ha egy felmérőn 100 pont az elérhető maximum, az adott diák pedig ebből elér 90-et, mi ezt rögzítjük. Majd a tanév végén, valamint félévkor összegezzük az így lejegyzett adatokat, és akkor váltjuk csak át egy konkrét jegyre az ötből” – magyarázta lapunknak Kulcsár Mónika igazgatóhelyettes.