Jön a javítóintézeti reform – a tornaljai központban támogatják, de a magyar anyanyelvűek helyzete kérdéses

„A jelenlegi rendszer évtizedek óta nem működött. Azok a gyerekek, akiknek segítségre lett volna szükségük, nem megfelelő körülmények közé kerültek, és nem volt esélyük a javulásra. Ennek most vége” – jelentette be Tomáš Drucker oktatási miniszter a gyógypedagógiai nevelési intézmények átfogó reformját.

A tárca szerint az egyik alapvető cél, hogy a lehető legtöbb esetet a család és a közösség keretein belül oldják meg, ahelyett hogy a gyermekeket speciális intézményekbe helyeznék.

Tóth Péter, a tornaljai javítóintézet igazgatója szerint ez viszont nem feltétlenül jó, mert a gondok a szegénységből fakadnak.

Értem, hogy ez humánusan hangzik, de az otthoni körülményeken nehéz, sőt a véleményem szerint lehetetlen változtatni. És többnyire éppen a családi és szociális tényezők miatt kerül intézetbe a gyerek

– jegyezte meg az intézményvezető, majd hozzátette, hogy időnként hazaengedik a diákokat, és a tapasztalat azt mutatja, gyakran rosszabb állapotban térnek vissza, mint amikor elmentek.

Magyarok az intézetekben

A tornaljai központban csak fiúk élnek 15-től 18 éves korig. Az intézet kapacitása 48, a jelenlegi létszám pedig 40 körül mozog.

„A diákok 95 százaléka már találkozott drogokkal. De többnyire lopás, verekedés és sok esetben nemi erőszak miatt kerülnek hozzánk” – árulta el Tóth a leggyakoribb okokról. Diákjaik az ország minden részéről érkeznek, nemcsak Gömörből, hiszen a rendszer nem regionális alapon osztja el a fiatalokat. Vagyis a magyarul beszélő gyerekeket nem feltétlenül Tornaljára sorolják be, a nyelvi akadályok pedig hatványozottan érvényesek a speciális nevelési igényűekre.

„Ebben mi tudunk segíteni, hiszen nálunk szinte mindenki beszél magyarul” – mondta, majd kifejtette:

Volt már többször, hogy más intézményből küldtek hozzánk diákot, azzal, hogy nagyon problémás. Aztán kiderült, hogy csak nem tudott a másik helyen kivel beszélgetni, nem volt kinek elmondania a gondjait, mert nem tudott szlovákul.

A nyelvi gát a diagnosztikát is ellehetetleníti. Jelenleg öt diagnosztikai központ működik Szlovákiában. A reform értelmében ezek száma bővülni fog 2026 szeptemberétől, adja magát a kérdés azonban, hogy magyar szakembereket is bevonnak-e a folyamatokba. Az ügyben az oktatási tárcához fordultunk. 

A projektért felelős minisztériumi alkalmazott, Bottka György lapunknak elmondta, hogy egyelőre nem foglalkoztak ezzel az üggyel.

„Lehet a jövőben fogunk, de ha jól emlékszem, múlt évben összesen hat magyar anyanyelvű gyerek volt érintett” – fejtette ki, miért nem terveznek specifikusan magyar szakértőkből álló egységet létrehozni jelenleg. Azt is megtudtuk, hogy tolmáccsal kezelték a felmerülő eseteket.

Tény viszont, hogy szükség van magyar nyelvű tesztekre is. Ezeket most standardizálják

– árulta el. A tárca képviselője szerint a reform arra is megoldást nyújthat, hogy a magyar származású diákok Tornalján kössenek ki. Hiszen minden gyermeknek egyéni nevelési programot kell majd készíteni, amelyet rendszeresen értékelnek. És ebbe belekerülhet az is többek között, hogy a magyar környezet előnyösebb lenne számukra.

Jelenleg egyébként a központokban lévő gyermekek 65%-a nem esett át diagnosztikai vizsgálaton. Az új rendszerben viszont kötelezővé válhat a legfeljebb három hónapig tartó bentlakásos kivizsgálás.

Az inklúzió sikere nem garantált

Az oktatási minisztérium elképzelése szerint az iskolákban is létrehoznának a speciális igényű gyermekek számára osztályokat, hogy szakemberek támogatásával a hagyományos környezetben tanulhassanak.

„Nem tudom elképzelni, hogy reedukációs osztályok működjenek hagyományos iskolákban” – jelentette ki általánosan Tóth.

Mi Tornalján megpróbáltunk beilleszteni ügyes gyerekeket klasszikus iskolába. Három próbálkozásra emlékszem, egy sem sikerült.

Még az sem világos számára, hogy az alap- és/vagy középiskolákban kísérleteznének ezzel. Ami az alapiskolákat illeti, ott a droghasználatot és függőséget emelte ki, hogy ezzel nem szakképzett pedagógusok nem igazán tudnának mit kezdeni.

Azt viszont, hogy egyes intézmények diagnózisok szerint specializálódnak majd, valamint, hogy kijelölt központokban létrejönnek majd zárt védelmi részlegek is azon gyermekek számára, akik szigorúbb feltételeket igényelnek, üdvözli az igazgató.

Mi lesz az intézetisekkel?

A visszatagozódás segítése a társadalomba nem egyszerű feladat, de a gyógypedagógiai nevelési intézmények célja alapvetően ez, nem pedig a problémás diákok büntetése.

„Tartjuk a kapcsolatot azokkal, akik elhagyják az intézetet. Szerintem nagyon jó eredményeket érünk el ezekkel a gyerekekkel, érdemlegesen foglalkozunk velük. Normális életet tudnak élni. Persze, semmi sem garantált. Ez nem olyan, mint egy gép, ahol elég egy csavart kicserélni, és minden rendben lesz. De dolgozunk a gyerekekkel, úgyhogy azt mondhatom: a tornaljai reedukációs központ nagyon effektíven funkcionál” – összegezte tapasztalait az igazgató.