A mézeskalácsok ideje

A fennen idézett nóta is egy más világról szól, nem az ünnepeken mézeskaláccsal terített asztalokról, hanem a búcsújáró ünnepekről és a szerelemről, amikor a legény mézeskalács szívet vásárolt a kedvesének, amelynek közepéből nem hiányozhatott a tükör és a turbékoló galambpár. A kisebbek huszárt, katonát, a lányok babát kaptak ajándékba, mert a mézesbábosok rájuk is gondoltak.

Tükrös szív

Történt egyszer – szól az adoma –, hogy egy falusi legény elindult a búcsúsok sátrai között és megállt a mézesbábosok előtt:

– Tessék, fiatalúr, válasszon magának, szép szívet a mátkájának!

A legény megállt a legkedvesebben kínáló mézesbábos sátra előtt:

– Mézeskalács szívet kérek – mondta némi habozás után, nagyon szemérmetesen, még a szemét is lehunyta.

– Ez a legény nagyon szerelmes lehet – súgta férjének a mézeskalácsos asszony és a kirakott, különböző nagyságú szívekre mutatott.

– Tükör is legyen a közepén – mondta a legény.

– Igen, tükör is lesz a közepén, mindjárt adom – és nyújtotta az egyik mézeskalács szívet.

A legény csak nézte, már kezdett kínossá válni a helyzet, mikor megszólalt:

– Nincsenek rajta galambok – nyögte ki.

Elrepültek, te hülye, gondolta a férj, a mézeskalácsos, de nem mondta ki, hanem kutatni kezdett a szívek között, hogy megtalálja a tükörrel és galambpárral díszítettet. Volt olyan is köztük: galambpáros, ami után a kalapos, falusi legény vágyakozott. Azt aztán szótlanul átvette, árnyalatnyi mosoly futott át az arcán, miközben fizetett, majd egy közeli fának támaszkodva elégedetten majszolni kezdte. Közepén ott volt a tükör, és a szerelmes galambok...

Mézeskalács-alapanyagok

Azt mondják, hogy a mézeskalács, mézesbábu készítés nagyon régi mesterség. Állítólag egy kassai cukrászmester egy nap alatt 71 ezer mézeskalácsot készített. Arról nem szól a legenda, hogy mekkorákat, és hogy voltak-e segítői a mesternek. A mézeskalács készítésének alapanyagai a méz, a liszt, a víz és esetleg más anyagok, fűszerek is, mint például a fahéj, a szegfűszeg, az ánizs. Azok aztán megadják a mézeskalács ízét.

Egy édeskönyvet lapozgatva azt látom, hogy némelyik mézeskalácsból bizony kispórolták a mézet, helyette cukrot, porcukrot használnak. Nem volt ez így a régi időkben, kizárólag mézet használtak édesítésre. Drága is volt akkor a méz. Aztán jöttek a cukorrépából és a roszszabb minőségű (de olcsóbb) cukornádból készült cukrok, melynek okán a méz értéke, pontosabban az ára – mai szóhasználattal – kezdett devalválódni. Ámde mára visszakapta rangját, ára a cukorénál többszörösen magasabb.

Pardubicei mézeskalács

Hozzávalók:

200 g porcukor, 50 g vaj, 3 tojás, citrom és narancshéj, törött fahéj, szegfűszeg, 600 g sima liszt, 1 kávéskanál szódabikarbóna, 2 kanál méz, 100 g cukor, 1/4 l víz.

Elkészítése:

A porcukrot, a vajat, a tojást, a reszelt citrom- és narancshéjat, a törött fahéjat és a törött szegfűszeget 20 percig keverjük. Kis lábasban megpirítjuk a cukrot. Mikor már aranybarna, felöntjük a vízzel, és kis ideig forraljuk. A langyos karamellt a liszttel, a szódabikarbónával és mézzel a kikevert masszához vegyítjük. A tésztát kidolgozzuk és liszttel meghintett gyúródeszkán 1 cm vastagságúra kinyújtjuk. Fánkszúróval kiszaggatjuk, megkenjük tojással, és vékonyan kikent tepsiben, meleg sütőben megsütjük.

Az így elkészült mézeskalács dísze lehet karácsonyi asztalunknak, fogyasztható teához és feketézés közben is. Szélfútta barátom csak annyit fűzött hozzá étvágygerjesztőnek, hogy sajnos nem minden sima liszt felel meg a kívántaknak, mert némelyik malom termékei, azaz lisztje használható. Némelyik lisztből még leveses tésztát sem lehet gyúrni. A másik dolog, hogy manapság a citromot és a narancsot is jó korán leszedik, majd vegyszerekkel a gyümölcsöt lepermetezik, hogy szállítás közben, a hosszú úton ne károsodjon. A reszelt citrom- és narancshéj bizony tartalmaz vegyi anyagokat, amelyek egészségünkre biztosan nincsenek kedvező hatással. ĺgy volt ez régen is, csak nem tudtunk róla!