A második legvörösebb##5#

Összehasonlításként a Sedna és néhány égitest méreteiAz inuit – eszkimó – tengeristen után Sedna névre keresztelt égitest 130 milliárd kilométerre is eltávolodhat a Naptól, és lehetséges, hogy az Oort-felhő első megfigyelt objektuma. A bolygószerű testet még 2003. november 14-én fedezték fel a Palomar-hegyen működő 1,2 méteres Samuel Oschin távcsővel. Napokon belül chilei, spanyol, arizonai és hawaii távcsövek eredtek a nyomába, valamint az infravörös tartományban működő Spitzer-űrtávcsővel is végeztek megfigyeléseket.

Mint közölték, az eddigi megfigyelések szerint a Sedna átmérője közel 1700 kilométer, vagyis a Plútó után a legnagyobb test a nagybolygók övezetén kívül (néhány hírforrás ezért ismét a 10. bolygóról beszél). A Sedna rendkívül elnyúlt pályán kering a Nap körül. Felfedezésekor körülbelül 13 milliárd kilométerre volt a Naptól, azonban 10 500 éves keringési ideje alatt akár 135 milliárd kilométerre is eltávolodhat, vagyis hozzávetőleg kilencszázszor távolabbra, mint a Föld. A felszíni hőmérséklete is nagyon alacsony, kevesebb, mint mínusz 240 Celsius-fok, hiszen ilyen távolságban a Nap már csak egy apró – bár nagyon fényes – pont az égen.

Tudósok szerint a pályája alapján ez lehet az első égitest, amelyet az úgynevezett Oort-felhőben közvetlenül sikerült megfigyelni. Az Oort-felhő a Naprendszert gömbhéjszerűen körülvevő óriási alakzat, amelyben üstökösmagok milliárdjai keringhetnek a Nap körül. Legkülső részei akár 2 fényéves távolságban is lehetnek a Naptól, ami a Nap és a legközelebbi csillag közötti távolságnak a fele.

A Sedna pályája azonban roppant távolsága ellenére is körülbelül tízszer közelebb van, mint az Oort-felhő átlagos tagjaié, így valószínű, hogy az úgynevezett belső Oort-felhő képviselője. Ez a belső Oort-felhő a Naprendszer történetének kezdetén alakulhatott ki, egy mára már eltávolodott, de régebben a közelben tartózkodó csillag gravitációs hatásának következményeként.

A Sedna anyagának összetételét a kutatóknak még nem sikerült megállapítani, azonban megfigyelések szerint a Mars után a második legvörösebb égitest a Naprendszerben.

Egyes források szerint lehetséges, mások szerint viszont közvetlen bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a Sednának van holdja is. Ennek igazolására a bolygót a Hubble teleszkóp, valamint a világ legnagyobb optikai teleszkópja, a Hawaii-on található Gemini is vizsgálni kezdi. A Sedna 10 500 éves Napkörüli pályáján az elkövetkező 72 évben egyre közelebb kerül Földünkhöz, miközben egyre fényesebb lesz.

A külső Naprendszerben az elmúlt években a csillagászok több nagyméretű égitestet is felfedeztek. A 2002-ben megpillantott Quaoar átmérője 1200 km, a 2001-ben felfedezett Ixion 1065 km, a 2000-es Varuna pedig körülbelül 900 km átmérőjű. (ORIGO, NG)

Látszik-e az űrből a nagy fal?

Peking. Nem látta az űrből a nagy falat az első kínai űrhajós, ezért lehetséges, hogy Kínában újraírják az általános iskolai tankönyveket. A kínai oktatási minisztérium máris utasította a kiadót, hogy hagyja ki a tankönyvekből azokat a bekezdéseket, amelyekben a falról azt írják, hogy még a világűrből is szabad szemmel látható. Jang Li-vejjel ellentétben Gene Cernan amerikai űrhajós viszont azt állítja, hogy ő látta az építményt a világűrből. (MTI)