A leggyakoribb problémák

A házastársi vagyonközösség és a társtulajdon egyes formái nem egyszer szövevényes bírósági perekhez vezetnek. Az alábbiakban a leggyakoribb példákat soroljuk fel.

1. A férj és feleség már több éve házastársi vagyonközösségben élnek. A férj elkezdett vállalkozni, a felesége azonban amiatt aggódik, hogy a vállalkozás sikertelensége az egész családot tönkreteheti. Mit tehet a feleség?

A Polgári Törvénykönyv szerint a házasság fennállása alatt az egyik házastárs által felhalmozott tartozást a másik házastárs által birtokolt vagyonból is ki lehet elégíteni. A házastársak így közösen felelnek a tartozásokért. Mindez azonban nem érvényes arra az esetre, ha a tartozást az egyik házastárs kizárólagos tulajdonába tartozó vagyonnal kapcsolatban halmozták fel. A törvény ezért lehetővé teszi a házasság időtartama alatt is megosztani a vagyont, ha az egyik házastárs elkezd vállalkozni. Ha a házasfelek közül csak az egyik vállalkozik, az osztatlan társtulajdon megszüntetését egyedül a nem vállalkozó fél, esetünkben a feleség kérheti. A közös tulajdon megszüntetésére irányuló keresetet a közös lakhelyük szerinti illetékes járásbíróságra kell benyújtani. Ha a házaspár mindkét tagja vállalkozó, az osztatlan társtulajdon megszüntetését bármelyikük kérheti. ĺgy mentesülnek az osztatlan közös tulajdonnal összefüggő jogoktól és kötelességektől is.

2. A férjnek a házasság megkötését megelőzően már volt egy lakása, amit jelenleg a feleségével közösen használnak. A férj most a válást fontolgatja, fél azonban attól, hogy a lakást elveszik tőle.

Ez esetben a férj van előnyben, hiszen a házasság előtt birtokba vett lakás nem tartozik a házastársi vagyonközösségbe. Eszerint a férj a válást követően is a lakás egyedüli tulajdonosa lehet, vagyis a feleség nem dobhatja ki őt az utcára.

3. Három testvér két családi házat örökölt. Az egyik testvér röviddel ezt követően szerette volna eladni az egyik házat, a másik kettő azonban ezzel nem értett egyet. Fel lehet számolni a társtulajdonosi viszonyt, és hogyan lehet ezt megtenni?

A testvéreknek ez esetben két lehetőségük van. Felszámolhatják a társtulajdonosi viszonyt közös megegyezéssel vagy bírósághoz fordulnak. A keresetet ez esetben az ingatlan elhelyezkedése szerinti illetékes járásbíróságon kell benyújtani. A bíróság a társtulajdonosi viszony megszűntetésekor elsősorban azt vizsgálja, lehetséges-e az ingatlant két egyenlő részre osztani. A példánk különleges esetnek számít, hiszen a családi házak esetében ez ritkán valósítható meg. Ha a házakat nem lehet elosztani háromfelé, akkor a bíróság dönt arról, hogy az ingatlant el kell adni. Az eladásból befolyt összeget ezután a felek közt egyenlő arányban osztják el.

4. Ha társasházban van lakásunk, tulajdonrészt szerzünk a közös helyiségeken is. A lakás eladásával a közös helyiségek tulajdonjoga is átszáll az új tulajdonosra?

Ha lakást vásárlunk egy társasházban, akkor nem csak az ezzel járó jogokat élvezhetjük, de szembe kell néznünk az ezzel járó kötelességekkel is. A lakás megvételével ugyanis a ház közös helyiségeinek a felújításában is részt kell vennünk. A közös tulajdonba tartozó épületrészek, nem lakás céljára szolgáló helyiségek, lakások fenntartásához minden tulajdonostárs köteles hozzájárulni. A tulajdonostársak külön tulajdonában állnak a lakások, közös tulajdonban általában a ház szerkezetén kívül azok az épületrészek, gépek, berendezések állnak, amik a ház használatához elengedhetetlenül szükségesek (pl. lépcsőházak, lift, közüzemi fővezetékek). A tulajdonostárs a külön tulajdonában álló lakást szabadon birtokolhatja, használhatja, hasznosíthatja, illetve rendelkezhet vele, azonban e jogait nem gyakorolhatja a többi tulajdonostárs jogainak és törvényes érdekeinek a sérelmére. ĺgy a közös tulajdonba tartozó tárgyak használatából egyik tulajdonostársat sem lehet kizárni. A közös tulajdonba tartozó épületrészek, berendezések, nem lakás céljára szolgáló helyiségek, lakások fenntartásához minden tulajdonostárs köteles hozzájárulni, mégpedig főszabály szerint a tulajdoni hányadának megfelelő mértékben. A lakás eladásával természetesen a közös helyiségek tulajdonjoga is az új tulajt illeti.

5. Feloszthatják a testvérek a szülőktől örökölt földet?

A hatályos törvények szerint a földet csak abban az esetben oszthatjuk fel, ha a felosztással 2 ezer négyzetméternél nagyobb földterületek jönnek létre a mezőgazdasági hasznosítású telkek esetében. Ha az örökölt telek erdőterület, akkor a felosztott telkek nem lehetnek 5 ezer négyzetméternél kisebbek.

6. A társtulajdonunkat más személyre szeretnénk átíratni. Milyen illetékekkel számolhatunk a kataszteri hivatalban?

A kataszteri hivatalban ezért egységesen 2 ezer koronás illetéket kell fizetnünk. Gyorsított eljárás esetén, vagyis ha azt szeretnénk, hogy a hivatal 15 napon belül hozza meg a döntést, akkor 8 ezer koronát kell fizetnünk. (m-i)